Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Négy roma jogvédő szervezet is feladja a küzdelmet, megkérdeztük őket, hogy mennyiben látják emiatt felelősnek az államot, saját magukat, a társadalmat. Kiderült, hogy még a kormány kedvenc mumusa, Soros György szervezete sem önti két marékkal a pénzt a roma jogvédelemért küzdők közé. Akik a legrosszabbul járnak, azok persze a romák, vagyis végső soron a magyar társadalom.

Bedobni készül a törülközőt négy roma szervezet is, írta meg az Index. A CFCF, a NEKI, a RSK és a Romaversitas több tényező együttes hatására kényszerült úgy dönteni, vagy megszűnik, vagy bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét, netán telejsen átstrukturálja a működését. A fő ok persze a pénz hiánya, teendő lenne bőven.

Megpróbáltunk utánajárni annak, ki hogy látja az állam felelősségét a történtekben. Suri Szilvia, a Roma Sajtóközpont (RSK) vezetője a folyamat egyes állomásainál többször is megemlíti az államot. Az RSK maga is azon 13 szervezet egyike volt, amely támogatása ügyében a kormány összecsapott a norvég állammal a norvég civil alapok ügyében.

Betett a norvég alap ügye

Norvégia, Izland és Liechtenstein nem EU-tagállam, de támogatásokkal segíti az európai országokat a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentésében. Emlékezhetünk, a kormány 2014-ben elkezdte bírálni az elbírálás menetét, mondván, a pénzek szétosztásáról döntő Ökotárs Alapítvány ellenzéki szervezeteknek adott pénzt, mindig ugyanazokat a szervezeteket támogatta, és szerintük több LMP-s politikus is kapcsolatban állt az Ökotárssal. Ezért a kormány egyoldalúan, a pénz 95 százalékát adó norvég kormánnyal nem egyeztetve új elbíráló szervezetet jelölt ki. Ezt az alapba befizető országok elfogadhatatlannak tartották, és felfüggesztették a kifizetéseket. Az eset diplomáciai feszültséget teremtett a két fél között.

Lázár is támadta a piszkos 13-at
©

A botránynak belpolitikai része is volt, az alap által sokszor szponzorált magyar civil szervezetek egy csoportját a kormány nyomás alá helyzete - ők voltak "a piszkos 13-ak". Köztük volt tehát az RSK is, amelyre a kormányzati rágalomhadjárat után két pénzügyi vizsgálat is várt: egy jogtalan, a KEHI vizsgálata (a szerv csak kormányzati szerveket vizsgálhatna), majd annak befejeztével a NAV-é. "Ez egy kemény év volt" - emlékszik vissza Suri, ekkor az alapítvány négy főfoglalkozású munkatársa rendszeresen látogatta az ellenőrző hivatalokat, dokumentumokat adott át vizsgálatra, nem maradt ideje az alaptevékenységre sem nagyon, de pályázni, forrásokat gyűjteni végképp nem. A NAV-vizsgálat miatt a pályázati donor felé sem tudtak elszámolni egy korábban elnyert pénzzel időre. És persze folyamatosan stresszeltek - egy kormányzati hátszéllel futó pénzügyi ellenőrzéssorozat során megesik az ilyesmi.

Az RSK-nak emellett az állami civil pályázatokon sem termett sok babér, a pénzeket osztó Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatain indultak szorgosan, de Suri emlékei szerint még korábban, amikor még Nemzeti Civil Alapként hívták a szervezetet, 5-6 éve nyertek ott utoljára. Azóta semmi. Más támogató nincs. Az országban egyedül a Soros György-féle Open Society Institute (OSI) támogat még civileket, de Suri úgy látja, az OSI kivonult a jogvédő, romaszervezetek finanszírozásából. Setét Jenő, a NEKI munkatársa úgy látja, ha az OSI azt vallja, hogy a sokáig, hosszasan támogatott civil szervezeteknek most már meg kéne tudniuk állni a saját lábukon, akkor nem ismeri a valóságot. Magyarországon alig jellemző a magánszemélyek ilyen típusú adományozási tevékenysége, ellentétben mondjuk Nagy-Britanniával, ahol az emberek átgondoltan, társadalmi szokások szerint általánosan támogatnak nem kormányzati szervezeteket, ügyeket.

Most már a Soros-féle OSI sem ad pénzt
©

Muhi Erika, a NEKI volt igazgatója azt mondja, az államnak annyiban volt felelőssége, hogy kifutott a norvég alap, nem tudni, mi lesz a jövőben, az állami pénzek pedig nagyon lecsökkentek. 2010 előtt még több forrásból is lehetett állami pénzhez jutni (a NEA és közös EU-magyar pályázatokkal), 2010 után jóval kevesebb pénz csordogált az államtól. Muhi szerint a civilek is hibáztathatóak, "mi sem igyekeztünk nagyon, hogy adományzókat gyűjtsünk", de azt is látni kell, hogy míg bizonyos témákra sok pénzt lehet adományokból, egyszázalékos felajánlásokból összehozni, "a romatéma nem vonzó".

Az állam, ahol csak tudott, ártott

A NEKI a 2000-es évek első évtizedének végén még tudott vállalkozói bevételekhez jutni: akkreditált tréningeket tartott. De ebbe is belepiszkált az állam, átírta az akkreditációs szabályokat, és az új engedélyezési eljárásba már nem tudott belevágni a NEKI. És a gazdasági krízis is betett a tréningpiacnak.

Maradna tehát az EU. Suri azt mondja, ők próbáltak közvetlenül Brüsszelhez fordulva pályázni, kikerülvén a magyar közvetítő szerveket, konzorciumban adtak be a pályázatot, de itt akkora méretek vannak, amihez az RSK nem volt elég sikeres, elég jó. A pontszámaik pályázatról pályázatra javultak, de ez nem volt elég.

A cégek támogatási politikája átalakult, suri úgy látja, ma már inkább az olyan CSR-típusú együttműködés dívik, amikor egy cég a munkatársait is bevonva tevékenyen száll be egy konkrét ügy megoldásába, szemetet szednek valahol, lefestenek egy kerítést stb., ebbe a jótékonykodásban az RSK-nak nincs tere.

Hogy mi lesz most? Nem lehet tudni. Setét látja rózsásan a jövőt: "tanácstalan vagyok". Suri sem tudja, mire számíthatnak. A norvég ügy továbbnyúlik, még mindig folynak a tárgyalások a felek között, és ki tudja, ki és mikor nyitja meg az alapok pályázatait újra. Az RSK szeptember 1-jétől önkéntes alapkonon működik, a tagok pedig forráskutatásba fektetik minden energiájukat - pénzt próbálnak szerezni. De Suri is azt mondja, "nem látjuk a fényt az alagút végén".

©

Magyarországon nincs többé roma jogsegélyszolgálat

Setét Jenő csak sorolni tudja a megszűnt roma, jogvédő szervezeteket kezdve a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal a NEKI-ig bezárólag. Úgy látja, a kifejezetten romák érdekében tevékenykedő szervezetek már 2010 után lehúzták a rolót, most jönnek a jogvédő társaságok. Ő az államot annyiban kárhoztatja, hogy míg a szociális szférában az állam megoldotta, hogy bizonyos karitatív szervezeteknek biztosítja a működési költségeit, a jogvédelemben ez hiányzik. "Nem látok megoldást", tárja szét Setét a kezét, "és senkit sem fog érdekelni", hogy ezek a szervezetek megszűnnek. A jogrend is leértékelődött mára, a jogvédő sok esetben a hazaárulóval lett szinonim fogalom.

Setét Jenő
©

Muhi Erika kicsit máshogy látja a folyamatokat, mint kollégái. Szerinte most átalakulnak a keretek, egy 23 éves szervezet életében ez óhatatlanul bekövetkezik. A NEKI nem szűnik meg, a folyamatban lévő ügyeket végigviszi, és 2017 elejéig megpróbálja kitalálni magát. De az biztos, hogy a roma jogsegélyszolgálat, amelyet eddig is nagy nehézségek árán csinált a szervezet egyedüliként, most megszűnik. Azaz nem marad szervezet az országban, amelyhez egy származása miatt hátrányt szenvedő roma odafordulhatna, hogy akkor neki most kihez is kéne fordulnia jogorvoslatért.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A fehérorosz elnök szerint a vodka jó a koronavírus ellen

A fehérorosz elnök szerint a vodka jó a koronavírus ellen

Nem lehet egész évben zárva az ország, de nincs vakcina. Akkor hogy fogunk ebből kimászni?

Nem lehet egész évben zárva az ország, de nincs vakcina. Akkor hogy fogunk ebből kimászni?

Menekülttáborban is megjelent a koronavírus Görögországban

Menekülttáborban is megjelent a koronavírus Görögországban