Ha valaki ki akar költözni Budapestről az agglomerációba, gyakran egyetlen kikötéssel kezd el ingatlant keresni: Érdre nem! Ez nem véletlen, mert a Budapest-közeli, tíz éve megyei jogú városi rangot kapott települést hosszú ideig a bűnügyileg legfertőzöttebbek között tartották számon. A napokban ráadásul indoklás nélkül kirúgták az érdi rendőrkapitányt, ami azt valószínűsíti, hogy az ottani zsaruk munkájával a megyei vagy országos vezetés nem volt megelégedve.

A HVG által kiderített, és utóbbi két lapszámában bemutatott adatok azonban mást mutatnak. A Legfőbb Ügyészség által a HVG rendelkezésére bocsátott adatokból az derül ki, hogy a 10 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma alapján Érd a rangsor végén, azaz a legkevésbé veszélyesek között foglal helyet. Sőt a lakosságot leginkább irritáló erőszakos bűncselekmények (rablás, garázdaság, testi sértés) toplistáján is meglehetősen hátul szerepel, hiszen arányában harmadannyi ilyen eset történt Érden, mint például Salgótarjánban vagy Miskolcon.

hvg

Közhely az is, hogy a gazdaságilag leszakadóban lévő keleti országrész a bűnözés melegágya. Ez azonban, legalábbis az adatok szerint, nem teljesen így van. Sokkal kiegyenlítettebb a mezőny, s egyes, a hétköznapi biztonságérzetet alapjaiban érintő bűncselekményekben a dunántúli városok is „jól teljesítenek”. Tavaly még az összbűnözésben is dunántúli város lett az első. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika, az úgynevezett ENYÜBS szerint a népesség számához viszonyítva 2015-ben Kaposvár volt a megyei jogú városok között a „legbűnösebb”. Ez a mutató azonban pusztán a bűncselekmények számát jelzi, függetlenül azok veszélyességétől. Ezért Kaposvár első helye némileg csalóka, hiszen, mint a HVG-nek a Somogy megyei rendőrkapitányságon elmondták, egyetlen, de 1828 rendbeli közokirat-hamisítási ügy dobta meg ennyire a bűncselekmények számát, e nélkül a város a középmezőnyben lenne.

A korábbi statisztikákba néha valóban sok olyan bűntény került bele, amely egyetlen cselekményhez kötődött, ilyen volt például a visszaélés közokirattal vagy a visszaélés készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (azaz bankkártyával). Pár éve ezeket már nem halmazatként számolják el, így sokkal reálisabb képet lehet kapni a bűnözésről. Néhány bűncselekmény persze így is megdobhatja egy-egy évben a bűnügyek számát, de több év átlagában ez kiegyenlítődik. Ilyen, statisztikai szempontból „bűnnövelő” például a csalás is, amely sok esetben sorozatcselekmény. Nyíregyházán például egy jósnő (vagy áljósnő) 112 esetben követett el csalást azzal, hogy levette a rontást ügyfelei bankkártyájáról – s mivel azok ehhez a PIN-kódjukat is megadták, nemcsak a rontást, hanem 28 millió forintot is levett a számlákról.

hvg

hvg

Nem vitás az sem, hogy a nyomozások eredményessége növeli a biztonságérzetet. Ebben pedig a kép meglehetősen felemás. Ha csak a számokat nézzük, az összes bűncselekményre jutó nyomozási eredményesség átlagban meghaladja az ötven százalékot, öt városban (Szombathely, Salgótarján, Nagykanizsa, Debrecen és Hódmezővásárhely) a hatvan százalékot is. Szintén öt városban (Dunaújváros, Kecskemét, Eger, Érd és Kaposvár) van ötven százalék alatt, míg Budapesten a negyven százalékot sem éri el.

hvg

Sokat számít az is persze, hogyan alakul a nyomozáseredményességi mutató bűncselekményenként, hiszen ha a lakosságra nem igazán veszélyes, kisebb fajsúlyú bűncselekményekben jönnek a letartóztatások, vagy göngyölítik fel gyorsan az ügyeket, akkor ennek nem sok hatása van a lakosság rendőrség iránti bizalmára. A nagyvárosi rendőrkapitányságok tavalyi beszámolója szerint az erőszakos bűncselekmények nyomozása általában eredményes volt, a rablásokat, a garázdaságot és a testi sértés bűntényeket magas arányban derítették fel a kapitányságok. Mindez persze köszönhető részben a térfigyelő kameráknak is, hiszen a segítségükkel gyorsan, forró nyomon el lehet indulni ezekben az ügyekben. Ráadásul az indulati bűncselekmények gyakran alkohol hatása alatt történnek, amikor a tettesek gyakorlatilag meg sem próbálják leplezni a tettüket, s így a rendőrségi eljárás szinte a tettel egy időben indulhat. De a bűnüldözők is kiemelten odafigyelnek a közterületekre, például külön akciót hirdetett az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőri jelenlét minél intenzívebbé tételére. Ez pedig nyilván szintén hozzájárul a garázda jellegű cselekmények elleni gyors és sikeres fellépéshez.

A következő részben kiderül, hol a legtöbb az országban a garázdaság, a testi sértés, illetve a rablás. A harmadik rész témája: Budapest és a közbiztonság.