szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Donald Trump meglepő választási győzelme nemcsak az USA-ban jelent vízválasztót, hanem az egész világpolitikában – írja a Financial Times című brit napilapban az ismert amerikai politológus, Francis Fukuyama. Szerinte a populista nacionalizmus veszélyes korszakába léphet a világ.

„Nagy a veszélye annak, hogy mérges, és egymással versengő nacionalizmusok világába süllyedünk, s ha ez így történik, az legalább olyan fontos csomópont lesz, mint a berlini fal 1989-es leomlása” – véli Fukuyama, aki szerint az új trend mögött azok a vidéki, kisvárosi és nem túl magasan képzett tömegek állnak, amelyek az USA-ban egy emberként voksoltak Trumpra. „Azért győzhetett Trump, mert az Amerika naggyá tételét, s az elvesztett ipari állások újrateremtését ígérő republikánus jelölt megnyerte magának az ipar eltűnése miatt válságos helyzetbe került munkásokat. Már láttunk ilyet korábban is. Ugyanez történt a Brexitnél is, amikor a brit kilépés mellett szavazók vidéken, illetve a kisvárosokban összpontosultak” – vélekedett a „Történelem végének” szerzője.

Réti Pál

Arra is emlékeztetett, hogy hasonló események figyelhetőek meg Franciaországban is, ahol azon emberek, akiknek nagyszülei a kommunistákra, vagy a szocialistákra voksoltak, most a Marine Le Pen vezette Francia Nemzeti Front mögé állnak.  „Vlagyimir Putyin orosz elnök változatlanul népszerűtlen Moszkva és Szentpétervár tanult szavazói között, viszont hatalmas tömegek támogatják őt az ország más körzeteiben, s hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol Orbán Viktor nem Budapesten, hanem az ország többi körzetében népszerű” – írja a politológus.

Fukuyama úgy véli, az iskolai végzettség által meghatározott társadalmi osztályokhoz való tartozás mentén alakulnak ki a legfontosabb törésvonalak a fejlett és a fejlődő országokban, s az az újfajta rétegződés a második világháború után létre jött liberális világrend által keltett globalizáció, s a technológia látványosan gyors fejlődése miatt alakult ki. „Amikor a liberális világrendről beszélünk, arra a szabályok által meghatározott világra gondolunk, amelyben a nemzetközi kereskedelem és befektetések eredményeként növekedett a világgazdaság. Ez a rendszer tette lehetővé, hogy a Kínában összeszerelt iPhone-ok még karácsony előtt eljuthassanak az európai és az észak-amerikai vásárlókhoz.  Ugyancsak e rend miatt történt az, hogy emberek milliói költöztek át a szegényebb országokból a gazdag államokba, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek maguk és gyermekeik számára. Bár ez a szisztéma jól működött, mára világossá vált, az eredmények nem szivárogtak le a népesség egészéhez. A fejlett országok munkásosztályhoz tartozók állásai például sorra szűntek meg annak következtében, hogy a vállalatok külföldre telepítették a termelést, hogy versenyképesek maradjanak” – írtja Fukuyama, azt is hangsúlyozva, hogy a 2008-aa világválság is sokkal nagyobb mértékben sújtotta az átlagembereket, mint a politikai és gazdasági elit tagjait.

„Nem az a kérdés, hogy miért terjed el a populizmus, hanem az, hogy miért tartott ilyen sokáig a megjelenése” – véli a politológus. Szerinte az USA-ban egyetlen nagy párt sem képviseli a hagyományos munkásosztályt: a republikánusok inkább a nagyvállalati Amerikát képviselték, míg a demokrata párt – miközben a nők, az afrikai-amerikaiak, a spanyolajkúak és a melegek identitáspolitikáját szolgálta – teljesen figyelmen kívül hagyta a gazdaságot.  Szerinte Európában hasonló a helyzet, itt a szociáldemokrácia kiegyezett a globalizációval.

A Financial Times főszerkesztője szintén megszólalt a Trump-győzelem után, és neki is eszébe jutott Orbán és Putyin is:

Financial Times: Trump nem Putyin vagy Orbán

Pontokba szedett véleménycikkben foglalta össze a Donald Trump megválasztásához kapcsolódó kérdéseket a Financial Times főszerkesztője, amelyben egyenlőségjelet tesz Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közé.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!