Balavány György
Balavány György

Ha segíteni nem akartok, legalább ne bántsátok őket. Vélemény.

Döntéshozó nagyurak és nagyhölgyek,

akik úgy tesztek, mintha a közjón fáradoznátok, miközben a magatok meg egymás zsebét tömitek, a nincstelentől meg elveszitek, amije maradt, hogy odaadjátok annak, akinek sok van, ahogy a népi bölcsesség tartja: a kutya is oda szarik, ahol nagy a rakás; nem vagytok ti újak ám, archetipikus nagyurak és nagyhölgyek vagytok, a történelem unásig ismert karakterei, morbid bohócok a forgószínpadon, „gőgös, dőzsölő hadak”, békepapsággal, ájtatos, vérnősző tartüffökkel, meg közpénzen vett harsonásokkal, ezzel a lenyűgözően tehetségtelen söpredékkel körülvéve, és ami erőtök a harácsolásból maradt, arra fordítjátok, hogy a legsunyibb eszközökkel felkutassátok és kicsináljátok mindazokat, akiknek nem tetszik a mocskos és tébolyult rendszeretek, mert azt akarjátok, hogy féljünk, amire persze azt mondjuk, hogy nem félünk, de mivel nem ismertek se Istent, se embert, a hatalmatok viszont növekszik, néha kicsit tényleg félünk, és ez a fortélyos félelem is ismerős;

nagyuraink, nagyhölgyeink, megszokott, otthonos zsarnokok,

akik alatt sosem látott magasságba szökött a gyermekszegénység, akik alatt magyar a magyarnak vérfarkasa lett, ti, akikre pont annyi megvetés árad, amennyi gerince ennek a nemzetnek maradt, most próbálok egyszerre őszinte és alázatos lenni,

és kérve kérni titeket,

hogy legalább a nyomorultakat, akiknek fedél sincs a fejük fölött, akiknek derékaljuk sincsen, akik az utcákon kódorognak, miközben jön a nagyhideg, akik olykor pont a ti a gigaautóitok füstjében fuldokolnak a lámpánál, kezükben hajléktalanújsággal, várva, hogy legalább egy kipöckölt húszforintossal megalázzátok – igen, büdösek, lehet, hogy rühösek is, lehet, hogy nem annyira kellemes a társaságuk, de elsősorban emberek, akik éheznek és fáznak,

nagyurak, nagyhölgyek, hatalmasok,

annyi emberi érzésre próbálok apellálni, amennyi tán, a mélyben pislákolva, de megmaradt bennetek, miközben tartok tőle, hogy hiába, de ha segíteni nem is akartok rajtuk, legalább ne bántsátok őket, ne zavarjátok el a meleg aluljáróból, ne akadályozzátok meg, se véglegesen, se ideiglenesen, hogy a padra feküdjenek, vagy a kapualjba, vagy ahová akarnak, és ne gyanúsítgassátok és ne rágalmazzátok őket, és ne mondjátok, hogy maguknak köszönhetik, mert akárkinek is köszönhetik – nem ismeritek a sorsukat; félek persze, hogy hiába kérek, de legalább nem mondhatjátok az utolsó ítéletkor a trónján ülő, általatok kitaszított és megfeszített Hajléktalannak,

hogy nem szóltunk és nem könyörögtünk, amíg lehetett.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!