Mintha már nem izgatná a kormányt az Árpád-háziak csontjainak azonosítása

Az Árpád-ház Program csúcspontja 2022-ben az Aranybulla kiadásának 800., a vége pedig 2038-ban, Szent István halálának 1000. évfordulója lenne. Idő tehát van bőven, mégis gyanús, hogy három évvel a róla szóló kormányprogram elfogadása után alig történik valami, az érintettek pedig hallgatnak. A HVG kutakodásai szerint a programot a híresen erős fehérvári lobbi – élén Cser-Palkovics András fideszes polgármesterrel – tolta át a kormányon 2013 novemberében, hogy végre történjen valami a turistákat alig vonzó fehérvári romkerttel. Meg is alakult a jórészt politikusokból álló irányító testület, majd az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának igazgatója, Fodor Pál által vezetett operatív testület is. Rárepült a programra Esztergom és Veszprém is, a tudományos műhelyek pedig – Balog Zoltán miniszter biztatására – 70 pontból álló tervet nyújtottak be a kormánynak. Ebben szerepel egyebek mellett a Kárpát-medencei Árpád-kori templomok kutatása és rekonstrukciója, az egykori királyi temetkezési helyek régészeti feltárása, a székesfehérvári királycsontok DNS-vizsgálata.

A székesfehárvári romkert és az egykori bazilika

Mónus Márton

Csak a régészeti tervek 3 milliárd forintra rúgtak volna. Az MTA, a Nemzeti Múzeum és számos más tudományos műhely hatalmas lehetőséget látott a programban, ám „a kormány végül nem volt hajlandó nagyot álmodni” – mondja az operatív testület névtelenséget kérő egyik tagja. Orbán Viktort nem hatották meg a mozaikszerű, évekig elhúzódó tudományos programok, „a tudományos életből pedig hiányzik az olyan tekintélyes figura, akinek ambíciója és megfelelő kormányzati kapcsolata lenne, hogy egy ilyen projektről meggyőzze a döntéshozókat, és képes volna le is vezényelni” – mondja egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó forrásunk. Bár az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársai, Zsoldos Attila akadémikus és Szentpéteri József állították, hogy maradt tudományos tartalom a tervben, semmi konkrétumot nem árultak el, nehogy veszélyeztessék a novemberre ígért kormánydöntést.

Annyit kiderítettünk, hogy lesz pénz II. Andrásnak a romániai Egresben lévő, elpusztult cisztercita apátságban sejtett sírjának feltárására. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum 2013 óta folytat ott reménykeltő ásatásokat. A Természettudományi Múzeum, az MTA és a Szegedi Egyetem konzorciuma pedig 200 millió forint értékben végez majd antropológiai, genetikai vizsgálatokat az  Árpád-kori magyar temetők csontanyagán.

A székesfehérvári koronázási és temetkezési bazilikából a XIX. századtól előkerült, többször összekeveredett csontegyüttes genetikai vizsgálata azonban – amely magyar királyok azonosításával kecsegtet –, úgy tűnik, kimarad a programból. Pedig Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet vezetője félmilliárdos programot dolgozott ki a csontanyag vizsgálatára. A kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező orvos 2014 márciusában mintát vehetett az egyetlen azonosított király, III. Béla csontjaiból. Nemzetközi együttműködéssel meg is határozták III. Béla genetikai markereit, amelyek segítségével azonosíthatók az Árpád-házi királyok. Már sor került például a XIX. században a Mátyás-templomba szállított, szintén Árpád-házi uralkodókénak vélt csontmaradványok genomikai analízisére, amely alapján igazolták, hogy III. Bélán kívül a vizsgált többi kilenc csontmaradvány közül az egyik szintén Árpád-házi leszármazotthoz tartozhatott. A vizsgálatok eredményeinek publikációja folyamatban van, ám az Onkológiai Intézet e célra rendelkezésre álló saját forrásai elfogytak, így a vizsgálatok abbamaradtak – tudtuk meg az Onkológiai Intézettől.

Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester nem véletlenül tartott attól, hogy a sok huzavona miatt a 2018-as választásokig még csak el sem indulnak a helyi kutatások, ezért elérte, hogy az Árpád-ház Program „első szakaszáról”, egy nagyszabású kiállításról és a fehérvári fejlesztésekről idén nyáron szülessék kormányhatározat. A programra szánt 5 milliárd forint felét kapja meg a koronázóváros, a másik felét a több százmillió forintos költségvetésű kiállítás és a tudományos vizsgálatok viszik el. A Koronázó tér 3. alatti épületben látogatóközpont épül, a volt Köztársaság moziban pedig Bazilikatörténeti Kiállító- és Kutatóközpont lesz.

A tervezésre már tavaly lebonyolítottak egy meghívásos tendert, de a koncepció ingatagságáról sokat elárul, hogy a nyertes Váncza Művek Építészeti Műterem vezetője még arra a kérdésünkre sem tudott válaszolni, hogy melyik házban pontosan mi lesz, és be kell-e vonni további épületeket. Pedig a cég honlapjának tanúsága szerint már a tender előtt egy évvel megtervezték a múzeumot és a kutatóközpontot. A koncepció lényege, hogy a látogatóközpontból, a föld alatt, a bazilika déli kapuján közelítsék majd meg a vendégek a romterületet. Úgy tudni, felvetődött, hogy ismét felépítik a koronázótemplomot, ám a polgármester szerint „nem kell az újjáépítés körüli, évtizedes nagy vitákat újranyitni”, viszont „az idelátogatók számára meg kell próbálnunk megmutatni, hogyan nézett ki ez a páratlan épület”. A bazilika körvonalait igyekeznek acélból, üvegből felépíteni, éjszaka pedig fényfestéssel elevenedne meg a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne. Bár Cser-Palkovics lapunknak azt ígérte, hogy „a széles közvéleményt is szeretnénk majd konzultációra hívni”, egyelőre sem ő, sem a helyi múzeum és levéltár vezetői nem akartak konkrétumokat elárulni. Nem veszélytelen a romterülethez nyúlni. A ma látható alapfalak fölé 2000-ben, a millennium hevében védőtetőt építettek, ám az olyan csúnyára és funkciótlanra sikeredett, hogy a tiltakozások hatására négy év múlva el kellett bontani.