Az első szó a szolidaritásé. A második, sőt a sokadik is.
A HVG munkatársait megrendítette a Népszabadság és a nol.hu kivégzése, az a mód, ahogy kollégáinkkal elbántak, és a független, kritikus, mindemellett befolyásos napilap kiiktatása a kormányra nézve kényelmetlen kiadványok zsugorodó táborából. Ismét bebizonyosodott: ahol a sajtót kollektív agitátornak, propagandistának és szervezőnek tekintik, ott nem tűrnek ellenvéleményt. Ma a markánsat és leleplezőt, majd megjósolhatóan az árnyalatnyit különbözőt sem. A legújabb eltipró akció hátterét elemzi Fókuszban rovatunk.
Orbán Viktor rendszere az autokrácia valamennyi jegyét magán viseli, a kormány lépésről lépésre elfoglal minden hatalmi pozíciót – figyelmeztet Kornai János, aki egész életművében a köznapi megfigyelésekből és tényekből indult ki, legyen szó a szocializmus hiányjelenségeiről vagy a túlzott központosításról egykor és most. Interjúnkban a világhírű közgazdász a posztszocialista államok elemzése során arra a lehangoló következtetésre jut, hogy a demokrácia csak elvétve szilárdult meg. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ne lehessen leváltani, fűzi hozzá Kornai, felvillantva, hogy az autokráciákban megvan a hajlam, hogy diktatúrákká alakuljanak. Amúgy a hatalomkoncentráció világában minden döntés a felső szintre csúszik, ami kaotikus állapotokhoz vezethet. Ez történt a fővárosi busztenderrel, és totális a zavar a kórházi hálózat átalakítása körül is. Egy törvényjavaslat felhatalmazná a klinikákat, hogy más kórházakat bekebelezzenek, keresztbe téve az illetékes államtitkárság elgondolásainak. Erről a Gazdaság rovat számol be.
A Kádár-korszakra jellemző, 98 százalékos választási sikerrel hivalkodik a kormányzat, holott ez ámítás, hiszen a referendum érvénytelen volt. Azonban a többség látszata is elég ahhoz, hogy az Országgyűlés az alaptörvény módosításával megteremtse a jogi alapokat a menekültek befogadásának elutasítására, vagy éppen annak blokkolására, hogy újabb hatásköröket vonjon el tőle az Európai Unió. Első pillantásra ártatlan, patetikus hivatkozásnak tűnik föl az „alkotmányos önazonosság” védelmezésére hivatkozás, ám adott esetben alkalmas lehet az integráció elmélyítésének, netán egy föderális fordulatnak az elutasítására. Az alkotmánymódosítás lényegének felfejtésére a Magyarország rovat vállalkozik. Interjút közöl továbbá a Graphisoft-alapító Bojár Gáborral, akinek meggyőződése: ha a gazdaság legnagyobb szereplői politikai kapcsolataik révén boldogulnak, azt a versenyképesség sínyli meg.
A demokratikus deficit sajátos formáját produkálja momentán az USA, amelynek elnökválasztási kampányában egy szexista macsó és felelőtlenül e-mailező, hazugságon csípett riválisa küzd meg egymással. Kettejük abszurd komédiába hajló harcának újabb részleteit a Világ rovat elemzi. Napjaink borúját csak az emlékezet oldja, bár ehhez a Szellem rovatnak évtizedekre kell visszatekintenie. A Magyarság című napilapot 1938 májusában megpuccsolták, átjátszották a nyilasoknak, de főszerkesztője, Pethő Sándor augusztusban már „új ácsolású” újsággal állt elő: a több korszakában példátlan tekintélyt szerzett Magyar Nemzettel. Bár később az sem volt mentes állami beavatkozásoktól. Puccsoktól sem.
