A Trabant a szocialista gazdaság szimbóluma volt, nem is élte túl a szovjet blokk felbomlását. 35 évvel ezelőtt, 1991. április 30-án készült el Zwickauban az utolsó példány. A Trabant olcsó volt, de azért egyáltalán nem mindenki számára elérhető. Magyarországon 1962-ben 25-26 havi nettó átlagkereset volt az ára – ma ekkora összegből 14 milliós autót lehet vásárolni.
A XX. század egyik kiemelkedő közgazdásza volt, nem tartozott egyetlen irányzathoz vagy iskolához sem – írja a Kornai János öröksége című kötet előszavában az iráni születésű francia közgazdász, Mehrdad Vahabi, aki a magyar tudóst a mentorának tartja.
A pénzügyi válság és a járvány után a liberális demokráciák sok országban autokráciákká alakultak, megjelentek a spindiktátorok, ez veszélyes tendencia – figyelmeztet Mehrdad Vahabi professzor, a Sorbonne Paris Nord közgazdasági intézetének vezetője.
Teljes foglalkoztatás, árbefagyasztás, állami támogatás – megannyi olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely első pillantásra vonzónak és előnyösnek tűnik. Ám mindegyiknek vannak hátrányai is.
A bajba jutott ágazatok és országok kimentése az egyik legnagyobb dilemma, mert igaz ugyan, hogy a stabilitás fenntartása olykor ezt kívánja meg, de ha a mentőakcióra eleve számítani lehet, annak súlyos hátrányai vannak – elemezte egykor három világhíres közgazdász, kijelölve a következő évtizedek egyik fontos kutatási irányát. Tudós barátai szerzőtársukra, Kornai Jánosra emlékeztek.
Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
Négy évtized alatt sem találtak megoldást a tervgazdaság irányítói, hogyan célszerű az árakat szabályozni, hogy ne legyen drágaság, de hiány sem. Az Orbán-kormány most mégis a régi receptre emlékeztető árstoppal él.
A nemrég elhunyt magyar közgazdász gondolatainak megfontolását javasolja a neves gazdasági lap publicistája a Covid utáni gazdasági lépések kapcsán.
„Állva búcsúzunk, így adva végső tiszteletet korunk egyik legkiemelkedőbb magyar közgazdászának, az akadémikusnak, a kutatónak, az egyetemi embernek” – méltatta a professzort Takáts Előd, a Corvinus egyetem rektora.
Az MTA rendes tagja, a Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzora életének 94. évében hunyt el.
Életének 94. évében elhunyt Kornai János, a világszerte jegyzett társadalomtudós, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emiritusa, akitől több generáció tanulta meg a szabadság feltétlen tiszteletét és azt, hogy csak a végiggondolt gondolatnak van valódi értéke.
Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni – mondta Kornai János amikor a HVG-nek 2021 tavaszán interjút adott abból az alkalomból, hogy megjelent a legutóbbi írásait tartalmazó Töprengések című kötet. Ezzel a cikkel emlékezünk a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem most elhunyt, világszerte ismert professzor emeritusára.
Távol tartsa-e magát a politikától egy közgazdász? - többek között erről elmélkedik Kornai János. Az alábbiakban a nemzetközileg elismert közgazdász rövidített írását közöljük újra a Töprengések című kiadványból.
Az értékrend alkalmazásáról folytatott közgazdasági szakmai vitának az lehet az egyik hozadéka, hogy hozzájárul a pártpolitikai vitákon felülemelkedő politikai-gazdaságpolitikai konszenzushoz, írják a többi közt szerzőink Kornai János új munkájáról, melyet a HVG könyvek jelentetett meg.
Különszámot szentelt a világhírű magyar tudós életművének a rangos Public Choice folyóirat. A kiadványt nemzetközi hírű közgazdászok, köztük a Nobel-díjas Amartya Sen, illetve politikatudósok mutatták be.
Kína nem elégszik meg azzal, hogy egy többközpontú világ egyik vezető hatalma legyen. Célja az, hogy a földteke hegemón vezetőjévé váljon. Az alábbiakban Kornai János önmaga erkölcsi felelősségét boncolgató írását közöljük újra a Töprengések című kiadványból.
Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni – mondja Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, akinek legutóbbi írásait Töprengések címen a HVG Könyvek adta ki.
Kornai János töpreng. Ilyesmit eddig nem tett nyilvánosan, hiszen csak kiérlelt, ezerszer ellenőrzött gondolatokkal állt elő. Legutóbbi írásait viszont így jellemzi: biztos benne, hogy a felvetett témák fontosak, de abban bizonytalan, hogy megtalálta-e a helyes választ.
Julian Gewirtz a kínai reformok tanulmányozása közben fedezte fel magának Kornai János életművét, és könyvében külön is méltatta a magyar professzor hozzájárulását az ázsiai ország gazdasági reformjaihoz. Az ifjú kutató, aki jól ismeri a magyarországi viszonyokat is, az amerikai elnök vezető tanácsadója lett.
