50 éves A cápa, amivel Spielberg a frászt hozta a strandolókra és örökre megváltoztatta Hollywoodot – 50 fontos tény egy fontos filmről
Az emberevő óriáscápás film szupersztárrá tette a 28 éves rendezőt és a cápákat is.
A legsúlyosabb bűntények tekintetében a közbiztonság szinte ugrásszerű javulásáról látszanak árulkodni a 2015-ös bűnözési adatok, amit a legfőbb ügyész terjesztett a parlament elé. Polt Péter jelentése szerint tavaly összesen 99 gyilkosság és más hasonló (halálos áldozattal járó) szándékos bűntény vizsgálatát fejezte be a rendőrség. Ez az adat 23 százalékkal kedvezőbb a 2014. évi hasonló mutatónál, akkor ugyanis 129 szándékos emberölés és 86 emberölési kísérlet vált ismertté. A javuló tendencia hosszabb távon annyira látványos és olyan erőteljes, hogy szinte már kétségeket ébreszthet a szakemberekben. A „ne ölj!” parancsát Magyarországon huszonkét évvel ezelőtt ugyanis még 313 alkalommal szegték meg: ennyi gyilkossági ügy jutott 1994-ben a hatóságok tudomására. A rendszerváltást megelőző nyolc esztendőben pedig évente átlagosan 206 szándékos emberölés jutott a rendőrség tudomására, míg 1991 és 1998 között már 296. A tavalyi két számjegyű adat még az erőszakszervezetek által szorosan kontrollált Kádár-korszakban is komoly feltűnést keltett volna, hiszen a klasszikus emberölési ügyek száma 1963-tól 1988-ig évi 148 és 237 között alakult.
hvg
A hízelgő statisztikai folyamatok hátterében több összetevő is állhat, ám ezek együttvéve is nehezen magyarázhatják a legutóbb publikált adatokat. A hirtelen javulás okait keresve kétségkívül említést érdemel, hogy Magyarországnak ma már közel egymillióval kevesebb lakosa van, mint az 1980-as évek elején, ráadásul a bűncselekmények elkövetésekor a leginkább aktívnak számító fiatal felnőtt korosztály lélekszáma még az országos átlagnál is gyorsabban csökkent. A legsúlyosabb bűncselekmények radikális visszaesésére a második és a harmadik Orbán-kabinet kemény büntetőpolitikája és a visszaeső bűnelkövetők jelentős részének börtönbe csukása is adhat bizonyos magyarázatot. Csakhogy az államszocializmus időszakában még a jelenleginél is többen ültek börtönben (20–30 százalékkal), a szándékos emberölések száma mégis évente átlagosan kétszer annyi volt, mint manapság. A gyilkosságok számának új keletű látványos csökkenését részben az is magyarázhatja, ha az utóbbi időben több végzetes bűncselekményt tudtak titokban tartani, mint korábban. A szakemberek egy részében régóta él már a gyanú, hogy az idehaza évente eltűnő több ezer személy között emberölések sértettjei is lehetnek. Olyan áldozatok tehát, akiket a gyilkosnak sikerült úgy elrejtenie, hogy a holttest esetleg csak évek múltán kerül elő.
hvg
A gyilkosságok számának tavalyi visszaesése „technikai okokkal” is összefüggésben állhat: ha a 2015-ben elkövetett emberölések nyomozása a szokásosnál nagyobb arányban nyúlik át a következő évre (évekre), akkor ez szintén olyan benyomást kelthet, hogy a múlt esztendő kivételesen nyugalmas időszak volt a hazai kriminalisztika történetében. Hogy a tavalyi relatíve békés periódust nem teljesen indokolatlan óvatos fenntartással kezelni, arra az elmúlt évtizedek egyik tragédiája a legfőbb bizonyíték: 2015. augusztus 26-án – mint emlékezetes – 71 menekült fulladt meg magyar területen egy kizárólag áruszállításra alkalmas teherautóban, amit embercsempészek indítottak útnak a szerb–magyar határról (az ügy nyomozása várhatóan még az idén lezárul). A gyilkosságok számának tényleges csökkenésével kapcsolatban bizonyos kétségeket ébreszthet végül az is, hogy a többi agresszív bűnügy száma nemigen csökken idehaza. Ellenkezőleg: míg az ezredfordulón például nem egészen 11 ezer szándékos testi sértést regisztrált a KSH, addig tavaly már 12,3 ezret.
