„Nem ilyen egyszerű” – mondta Tarlós István főpolgármester hétfőn az állami rádió műsorában, a budapesti tömegközlekedés ingyenessé tételével kapcsolatban szmogriadók idejére. A szmogriadó elrendelésével szemben ugyanis erről nem dönthet egyedül, ehhez a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása kell.

Pedig akár egy egysoros kiegészítés is elegendő lenne, hogy szmogriadó idején a fővárosiak buszra, villamosra, HÉV-re cseréljék az autójukat. Az érintett rendeletet (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet Budapest Főváros szmogriadótervéről) lényegében azzal kellene kiegészíteni, hogy  a tömegközlekedés riasztási fokozatban bárki által térítésmentesen vehető igénybe.

Az ellenzék nem tudja, hogy javasol-e

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, szerdán reggel a közgyűlés előtt az ellenzéki képviselőkkel megvitatják nyújtsanak-e be írásbeli előterjesztést vagy javaslatot. Azonban Horváth szerint a labda a főpolgármester térfelén pattog, aki jogosult lenne határozatban dönteni az ingyenességről, melyet a közgyűlés utólag hagyhat jóvá, még ha nem is túl elegáns ez a megoldás. A szocialista politikus szerint már másfél évvel ezelőtt is szóba került, hogy ingyenessé tegyék a tömegközlekedést szmogriadó idején, akkor végül költségtakarékossági okokból nem támogatta a közgyűlés a javaslatot.

Ellenőrzés a pesti rakparton.

Fülöp Máté

Az akkori javaslatban még azt is szabályozták volna, hogy azok se essenek ki a kedvezményezetti körből, akiknek bérletük van, az a szmogriadó időtartamának megfelelően hosszabb ideig lett volna érvényes. A szocialista képviselő azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők kevesen vannak ahhoz, hogy a javaslat átmenjen, enélkül még politikai gesztusnak is kevés. Legalább négy támogató szavazat kellene a Fidesz részéről (vagy a főpolgármester részéről). Horváth Csaba feltette a költői kérdést, ugyan ki kifogásolná ezt a lépést.

Beszélgetésünkkel szinte egyszerre egyébként az MSZP közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy kezdeményezi szmogriasztás idejére a tömegközlekedés ingyenessé tételét. A jogi formuláról nincs szó ebben, így ez egyelőre csak egy közlemény, amellyel a közgyűlés nem tud mit kezdeni. Azért az is benne van kompromisszumos megoldásként, hogy riasztás idején a forgalmi felmutatása ellenében legyen biztosított az ingyenesség, de a teljes ingyenességet is támogatják.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke közleményben azt írta, Tarlós István maga is tehetne javaslatot a tömegközlekedés ingyenessé tételére riasztás idején, így a helyzet nem olyan bonyolult. A politikus szerint tavaly decemberben Párizsban, idén januárban pedig Varsóban már volt hasonlóra példa. Arról ő sem ír, hogy az ellenzék fog-e javaslatot tenni a szerdai közgyűlésen.

Megpróbáltuk elérni a fővárosi Fidesz-frakció tagjait is, a sajtóosztály viszont a Főpolgármesteri Hivatalhoz irányított vissza minket (ezzel visszarúgták a főpolgármester által a cikk elején a közgyűlés térfelére passzolt labdát).

Szegeden egyébként a tapasztalatok szerint kevéssé vált be az ingyenes tömegközelekedés, továbbra is nagyon sokan autóval járnak. Megkerestük egyébként a Szegedi Önkormányzatot is, hogy Botka maga döntött-e a kérdésben, vagy a közgyűlés, de még nem érkezett válasz.

Ingyenes helyi járat a Szegeden.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Slusszkulcsért basszuskulcs

Korábban az autókra vonatkozó szabályok be nem tartásának semmilyen szankciója nem volt, most viszont már nem lehet megúszni: a szabálysértési törvény alapján a szmogriadó miatt életbe lépő intézkedést figyelmen kívül hagyó autós helyszíni bírsága 15 ezer forint, a később kiküldött pénzbírság pedig 30 ezer, igaz, a főpolgármesteri hivatal honlapján 150 ezres bírságot emleget. Az ellentmondás miatt megkerestük a főpolgármester sajtófőnökét, aki elmondta,

a 150 ezer arra vonatkozott, hogy úgy általában ennyi a szabálysértések miatt kiróható büntetés maximuma, de egyébként valóban van rendelet, amely a levegőszennyezésre vonatkozik, és ott tényleg 15-30 ezer forintos büntetés szerepel."

A már idézett, a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint a szmogriadóval kapcsolatos szabályozás megszegőire magánszemélyek esetén 100 ezer, gazdasági társaságok esetében pedig 500 ezer forintos bírságot lehet kiszabni. A közlekedést az átmenő forgalom korlátozásával, vagy a sebesség csökkentésének előírásával is lehet szabályozni.

Riasztási fokozatot akkor lehet elrendelni, ha három fővárosi mérőállomáson egy időben mért légszennyezőanyag-koncentráció két egymást követő nap átlagaiban meghaladja a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő nap sem várható javulás. Itt már nem kérés, hanem "parancs" van: a főpolgármester elrendelheti azon gépjárművek használatának korlátozását, vagy közlekedésének tilalmát, amelyek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kódok: 0; 1; 2; 3; 4, vagy amelyek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot. Arról, hogy ezek pontosan mely autók, itt talál útmutatást.

Január elején – mikor a főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el – megkerestük a rendőrséget, hogy pontosan hogyan ellenőrzik szmogriadó alatt az autósokat, azonban érdemi válasz nem jött, csak azt közölték, amit eddig is tudtunk: szabálysértést követ el, aki a tiltás ellenére közlekedik. Megkerestük a rendőrséget, hogy a közlekedési tiltás megszegése miatt hány autóst büntettek meg, válaszukkal a cikket bővítjük.

Egész héten rossz lehet a helyzet

Időkép

A fővárosban sem jobb a helyzet. A Főpolgármesteri Hivatal szerint ugyan jelentősen csökkent az autóforgalom, de csak kis mértékben javult a levegő minősége, a riasztási fokozat fenntartása továbbra is inodokolt. Bár Tarlós korábban azt mondta, talán csütörtökön feloldhatják a korlátozást, most úgy tűnik, ez nem lesz így: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ugyan szerdán van esély némi javulásra, de jelentős változás kevésbé valószínű. Csütörtökön napközben kissé megélénkülhet a keleti szél, emiatt valamilyen mértékben kicserélődhet - így javulhat - a levegő, utána viszont ismét nőhet a szennyezőanyag-koncentráció.

Nem elég a szmog, itt az infulenza is

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosa, Zsámboki Gabriella azt mondta, amikor ilyen rossz a levegő, 20 százalékkal több a betegük, a krónikus légzési betegségben szenvedők lesznek ilyenkor még rosszabbul, betegségük kiújul. És ez csak a kórházra értendő, sokan nem lesznek annyira rosszul, hogy kórházi kezelést igényeljenek, megállnak a háziorvosnál vagy a tüdőgondozóban.

Ők nem lesznek egycsapásra jobban a szmogriadó lefújása után sem. Egy debreceni háziorvos, tüdőgyógyász, Forgó Klára is a betegszám növekedéséről számolt be. Debrecenben nem annyira rossz a helyzet, mint Budapesten, azonban még ott is 20 százalékkal több beteg keresi fel őt naponta.

Fülöp Máté

"Az a gond, hogy a szmogriadó egybeesik az influenzával, több a lázas, felső légúti hurutos betegség. Akik szmogban élnek, az infulenzát is nehezebben viselik."

Nehéz szétválasztani, hogy a betegszám növekedésért mennyiben felelős az infulenza és a szmog. A rossz levegő nem csak a légúti betegségben szenvedők életét keseríti meg: Mucsi János tüdőgyógyász, a gödöllői Erzsébet Gondozóház vezetője korábban arról beszélt, a szálló porból a 2,5 mikronnál kisebb részecskék a véráramba kerülnek, az immunrendszer pedig próbál küzdeni az idegen anyag ellen.

"A nagyon apró porrészecskék kiküszöbölése érdekében elindul a véralvadás folyamata, ami fokozza a trombózisképzést, emiatt a szívinfarktusok és agyvérzések száma hirtelen megnőhet."

Ha az ÁNTSZ-en múlik, szmogriadóban levegőznének az óvodások

Nagyobb részben az intézményvezetők, illetve az óvónők, gondozónők, kisebb részben pedig a kerületek belátásán múlik ma Budapesten, hogy szmogriadó idején ne vigyék ki az óvodásokat és bölcsődéseket a levegőre.

Bezzeg Bécsben

Bécs külképviseleti irodájának közleménye szerint 2003 óta az osztrák főváros és környékének levegőszennyezettsége a felére csökkent, az utolsó évben az előzőhöz képest 13 százalék a javulás. A környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a szállópor értékét a tavalyi mérések alapján tartósan 40 µg/m3 alatt sikerült tartani, ami nem éri el az EU által meghatározott határértéket. A közlemény szerint a 70-es években volt utoljára ilyen jó a levegő. A város a többi között új, alacsony kibocsátású tömegközlekedési eszközöket helyezett üzembe, korszerűsítik a lakóházak hőszigetelését, bővítik a távhőrendszert és támogatják a környezetbarát építkezéseket.

Ha az ÁNTSZ-en múlik, szmogriadóban levegőznének az óvodások

Nagyobb részben az intézményvezetők, illetve az óvónők, gondozónők, kisebb részben pedig a kerületek belátásán múlik ma Budapesten, hogy szmogriadó idején ne vigyék ki az óvodásokat és bölcsődéseket a levegőre.