Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Az ördöggel is cimborál. A Hit Gyülekezetét (HGy) vezető Németh Sándor korábbi években megfogalmazott tanításainak tükrében ilyen olvasata is lehet annak, hogy a lelkész karácsony előtt – egy lesifotó tanúsága szerint – kedélyes tárgyalást folytatott a kormányhoz ezer szállal kötődő Andy Vajnával. A filmügyi kormánybiztos, a Tv2 és a Rádió 1 tulajdonosa, a kaszinóbiznisz koronázatlan királya saját luxuséttermében látta vendégül a lelkészt, és rövid időre Habony Árpád is tiszteletét tette az asztaluknál. Utóbbi – ahogy Vajna – jelképe lehetne annak a politikai haszonszerzésre törekvő, urizáló, hedonista életmódot folytató „embertípusnak”, amelyikről a HGy istentiszteletein korábban az e világi értékeket a lelkiek elé helyező, s ily módon a „démoni erőknek” engedelmeskedő személyként volt szokás beszélni.
Ám a fotó „teológián túli” értelmezése is bizarr következtetésekre ad okot. Különböző cégei révén a gyülekezet a fő tulajdonosa a baloldali politikusok megszólalásainak számos lehetőséget biztosító ATV-nek, amelynek hírigazgatója a vezető lelkész fia, Németh Szilárd. A műhelytitkok ismerői – köztük a csatornától nemrég távozott Friderikusz Sándor – szerint a döntő szó azonban valójában Németh Sándoré. Vagyis a lelkész olyan konkurens médiabirodalom fejével tanácskozott, amely a kormány bulvárpropaganda-tévéjévé züllesztése óta azon dolgozik, hogy akár nyilvánvaló hazugságok, csúsztatások árán is, lejárassa az Orbán-kormány politikai ellenfeleit.
| Mennyből az annyi |
„A támogatásnak mindig van helye, de jobb lett volna, ha megkérdeznek minket, mire lenne szükségünk” – így kommentálta a HVG-nek a neve elhallgatását kérő egyik katolikus egyházi méltóság, miért nem teljes az afeletti öröme, hogy karácsony előtt nem várt támogatás érkezett a kormánytól. Példaként említette, hogy a pántlikázott pénzből Csepelen építhetnek fel csarnokot, hivatkozással arra, hogy Budapest kapta a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszus rendezési jogát. Ám a kormányt ez esetben talán inkább az a cél vezette, hogy az olimpiarendezés esetén ez a létesítmény is latba vethető lenne. December 20-án a kormány 121 milliárd forintot osztott szét különböző, zömmel egyházi intézményi fejlesztési célokra és működtetésre, mindezt a költségvetési törvényben megállapított egyházi támogatásokon felül, még a kedvezményezettek számára is átláthatatlan szempontok alapján. Hasonló év végi akció tavaly is volt, ám akkor mindössze 6,5 milliárd forint rendkívüli támogatás jutott az egyházaknak. Sokatmondó az is, hogy Orbán Viktor az ünnepek előtt személyesen találkozott Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével. Az Index számításai szerint az evangélikusok a korábbiaknál mintegy 2,5 milliárd forint állami támogatással kaptak kevesebbet azóta, hogy püspökeik, lelkészeik többször is nyilvánosan bírálták a kormányt vagy annak egyes vezetőit, legutóbb például a református lelkészből miniszterré lett Balog Zoltánt. Ezt is enyhítheti most a nekik utalt 2,2 milliárd forint soron kívüli összeg. A reformátusoknak tízszer ennyi hullott az ölükbe, mindez a reformáció évének idei programjaira elkülönített több száz millió forinton felül. |
A hivatalos magyarázatok – köztük Németh Szilárd hvg.hu-nak adott nyilatkozata – szerint csupán vidám hangulatú, polgári csevejre került sor, ahol a felek olyan témákról cseréltek eszmét, mint a nyers hal egészségre gyakorolt hatása, a sport, a filmipar vagy az amerikai elnökválasztás, és a belpolitikai kérdések még szőrmentén sem kerültek szóba. Ami azért furcsa, mert a gyülekezetben gyakran hangoztatják a politikusok, a politikához közel állók felelősségét. Erről az ATV Vidám vasárnap közvetítései révén azok is meggyőződhettek, akik sosem jártak a kilencvenes években még az SZDSZ-szel kokettáló, a pártnak a kopogtatócédulák gyűjtésébe is aktívan besegítő gyülekezet Horn Gyula kormánya idején az állami Magyar Fejlesztési Bank hiteléből felépített Gyömrői úti csarnokában (HVG, 1999. július 10.). Az tehát a gyávaság jele lenne a vezető lelkész részéről, ha épp akkor kerülte volna a forró témát, amikor módja volt „meginteni” a tévelygőt. Ám valószínűleg nem is állt ilyen a szándékában.
Amint arra több jel utal, az egykor a Fidesz által a liberálisok fiókegyházaként emlegetett HGy és a kormánypárt között mára olyan érdekazonosság alakult ki, amelynek hatására Németh az együttműködés, de legalábbis a meg nem támadás stratégiájára tért át.
Az ATV-nél egy ideje lassan, de biztosan lecsavarták a kormánykritikus vélemények „hangerejét”. Több emblematikus szereplő (Friderikusz mellett Avar János, Bolgár György, Németh Péter) eltűnt a képernyőről, és Mészáros Antónia Szabad szemmel című műsora is kikerült a repertoárból. A folyamat betetőzése volt az Egyenes Beszéd „arcának”, Kálmán Olgának a minapi átigazolása a Hír Tv-hez. A csatorna áthangolása összefüggésben áll azzal, hogy a gyülekezet ma már több kérdésben is a kormányéval azonos vagy ahhoz hasonló álláspontot képvisel. Nemcsak olyan erkölcsi, hitelvi kérdésekben mutatkozik nézetazonosság, mint például az abortusz vagy a melegházasság elvetése (ezekben már korábban sem álltak távol egymástól), hanem például az amerikai elnökválasztás vagy a migráció ügyében is. Az ATV az októberi népszavazás kampányában készségesen adott helyet a kormány reklámjainak, és azt követően is kivette részét a kabinet sikerpropagandájából. Egy idő óta már arra a Jobbikra sem ellenségként tekint, amelyre korábban átkot mondott Németh, kérve az Urat, hogy az antiszemita társaság tűnjön el a politikai életből. Ehhez képest a pártelnök Vona Gábor „emberi arcának” bemutatására nemrég közel egyórás portréfilmet szentelt az ATV.
Nagy utat tett meg a HGy, amíg az SZDSZ-szel, majd 2010 előtt a Dávid Ibolya vezette MDF-fel ápolt rövid kapcsolat után oda jutott, hogy már nem tekinti ellenségnek a korábban a katolikusok és reformátusok ötödik hadoszlopának tartott Fidesz–KDNP-t. Igaz persze, hogy ez fordítva is így áll: az első Orbán-kormány idején a Fideszben sokszor destruktív szektaként emlegették a gyülekezetet, amely családtagokat fordít szembe egymással, a térítésben pedig anyagi szempontok vezetik. Az akkori koalíciós partner kisgazdák képviselője, Molnár Róbert pedig – a gyülekezetből kilépett Bartus László Fesz van című könyvének állításaira alapozva – ügyészségi eljárást kezdeményezett a HGy és annak vezetője vagyoni gyarapodása körülményeinek kivizsgálására. Végső soron Molnár azt szerette volna kimondatni, hogy a gyülekezet valójában „pártszerű működést” kifejtő társaság, amelytől nem áll távol a hatalom erőszakos megszerzése sem. Jóllehet hadjárata nem ért célt, a gyülekezetet az első Orbán-kormány idején számos diszkrimináció érte, így például a tábori lelkészi szolgálatban sem vehetett részt.
hvg
Bár ma már jóval árnyaltabb kép él a Fideszben a HGy-ről – amiben sokak szerint a gyülekezeti tag Gera Zoltán válogatott focista és Orbán Viktor jó kapcsolatának is szerepe volt –, a bizalmatlanság megmaradt. A helyi fideszesek például a 2010 utáni nagy iskolaátadási hullám idején folyamatosan akadályozták, hogy a gyülekezet – akkor még önkormányzati működtetésű – iskolákat vegyen át a bajba jutott településektől (például Ajkán és Hajdúsámsonban). Ám pár éve már Kósa Lajos – akkor még debreceni polgármesterként – nyitotta meg a HGy helyi iskoláját. Hende Csaba honvédelmi miniszterként pedig – a Heti Válasz értesülései szerint – egy gyülekezeti tagot vett maga mellé tanácsadónak.
A kormánypártban ma már sokan úgy gondolkoznak, hogy nem kell ellenséget látni Németh Sándor nyájában, amely kezdetben a katolikusoktól is jócskán szívott el ugyan híveket, ma viszont már főként vallástalan embereket vonz be a keresztények nagy közösségébe. Ennek a munkának az elismerése fejeződött ki abban, hogy az új egyházügyi törvény megalkotásakor – értesüléseink szerint a gyülekezet részéről egyfajta politikai absztinencia informális vállalása mellett – Orbánék ugyanazt a bejegyzett egyházi státust adták meg a mintegy 70 ezer tagot számláló gyülekezetnek, amit a nála nagyságrendileg nagyobb katolikusoknak vagy reformátusoknak. S bár akadt olyan egyházi státusát megőrizni tudó vallási közösség, amely létszámban még a Hit Gyülekezetéhez sem mérhető, az Orbánékkal mindvégig kritikus, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség csak vallási egyesületként működhetett tovább. Nem is részesülhet sem az egyszázalékos felajánlásokból, sem az olyan osztogatásokból, mint a minapi, amikor egy kormányhatározattal például a Hit Gyülekezete 80 millió forint működési támogatást kapott.
