Az LMP öt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának. Ezek mind különböző oldalakról próbálják ugyanazt kimondani: ne legyen paksi bővítés, de az Orbán-kormány által az oroszokkal kialkudott formájában semmiképpen sem. Tételesen a következő kérdéseket kell majd elbírálnia a bizottságnak:

1. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"
2. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"
3. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?"
4. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?"
5. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?

Alkalmas-e ezek közül egy vagy több arra, hogy átmenjen a választási bizottság rostáján? A kérdés megítélése bonyolult, ahány jogásszal beszéltünk, annyi verziót hallottunk. Elemeztük azt is, mennyire megválaszolható, világos ez az öt felvetés. Megítélésünk szerint kettő zavaros, egy képtelenség, egy megválaszolható és egy éretelmes.

Egyszer már Jávor Benedek (PM) és Szigetvári Viktor (Együtt) nekifutott a témának, de közös erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult. Ők arról tartottak volna népszavazást, hogy államadósságot növelő hitelből legyen-e új blokk, vagy sem (ekkora beruházást saját forrásból nem is lehetne fizetni).

Az ex-LMP-s, jelenleg párbeszédes EP-képviselő, Jávor Benedek

Túry Gergely

Jávor és Szigetvári kérdése az illetékesek szerint a magyar és orosz kormányközi egyezmény 9. pontjába ütközött, ezért utasították el azt. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is arra hivatkozott, hogy "nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást tartani." Ez lehet az LMP több kérdésének is a buktatója.

Ahány jogász, annyi álláspont

A Nemzeti Választási Bizottság szocialista delegáltja, Litresits András hangsúlyozottan a magánvéleményét mondva úgy látja, minden bizonnyal az LMP öt kérdését is elkaszálja a Nemzeti Választási Bizottság. Vagy azért, mert nemzetközi szerződést érint, vagy pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. Litresits szerint egyébként az is kifejezetten kétséges, hogy a Kúria előtt megállna-e bármelyik, bár az a kettő határeset, ami a 2035 utáni időszakra vonatkozik.

Ha sikerülne is bebizonyítani, hogy a 2035 utánra vonatkozó két kérdés már közvetlenül nem érinti a nemzetközi egyezményből eredő (Alaptörvény szerint tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó) „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget" – hiszen bár az egyezmény maga határozatlan időre szól, de az oroszok fűtőelem-ellátási kötelezettségénél egy „legalább 20 éves” időszakot határoztak meg, ami 2034-ben akár le is járhat –, akkor többek között gyakorlati szempontból vérezhet el: az Országgyűlést ugyanis csak három évig köti a népszavazás eredménye, ezzel ki lehet farolni egy 2035-re vonatkozó törvény alól.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az 5. kérdés átmehet a rostán, mert nem ütközik nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségbe és más tilalomba sem, valamint egyértelmű, hogy az Országgyűlést kötelezi. A jogász szerint látszik, hogy a kérdések többségénél igyekeztek elkerülni a nemzetközi szerződésbe ütközés csapdáját, itt az egyértelműségbe köthet bele az NVB és a Kúria.

Kérdésünkre a Momentum Mozgalom sajtósa elmondta, az ő jogászaik is vizsgálták a kérdéseket "végül a jogászok is csak annyit tudtak mondani, hogy az NVB eddig sem jogilag értékelte a kérdéseket, hanem az alapján, hogy politikailag mennyire érinti a Fideszt". Ezek alapján az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezéssel célba érő mozgalom vezetői nem számolnak azzal, hogy átengedik az LMP kérdéseit.

Jogászok csatája lesz

A hvg.hu által megkérdezett jogászok szkepszise ellenére Szél Bernadett LMP-s társelnök szerint van esély arra, hogy a kérdéseik átmenjenek, innentől jogászok állnak szemben jogászokkal.

„Nehogy már mindenkinek vigyázzba kelljen állnia, ha a kormány kirohan és aláír valamit Oroszországban. Azon kellene dolgozni, hogy a népszuverenitás érvényesülni tudjon.”

Szél Bernadett kérdésünkre elmagyarázta, nem a magyar–orosz egyezmény miatt szerepel a 2035-ös dátum a kérdések között, hanem azért, mert addig lehet a most aktív erőművel számolni, illetve azalatt "jelentős zöldenergia-kapacitásokat lehet hadrendbe állítani. Felvetésünkre, hogy ezekkel a bonyolult kérdésekkel mennyire sikerülhet mozgósítani bárkit is, Szél azt mondta, az emberek pontosan tudják, hogy ez Paks II-ről szól, a túlzottan egyszerű kérdések viszont nem állnak meg jogilag. Vannak, akik szerint az energiaellátás túl összetett kérdéskör, hogy arról referendumon döntsenek. Szél szerint ez nincs így,

„ez egy nagyon egyszerű döntési pont, akar-e az ország atompályán maradni, vagy a megújuló energiaforrásokra alapozná az energiastratégiát”.

Szél azt mondja, nem a Momentum sikerén buzdultak föl, hanem attól tartanak, Brüsszel jóváhagyja a beruházást, hiszen egy vitapont van még, a tiltott állami támogatás kérdése, ha pedig ez így lesz, „magunkra maradunk”.

Elmennek a falig

Az LMP nem áll meg ennél az öt kérdésnél: Szél Bernadett azt mondja, folyamatosan érkeznek a párthoz a javaslatok. A most beadott ötből négy kérdés sem teljesen saját, tehát felvállalnak az ügyben minden felvetést. "Újabb és újabb megközelítéseket kapunk, van, aki azt vetette fel, hogy a következményeken keresztül lehetne megtámadni a projektet, hogy nem tudni, mi lesz a Dunával. Van, aki szerint a kiegészítő berendezéseken lehetne fogást találni." Szél azt mondja, jogászokkal vizsgálják, mi helytálló, és mi nem. Ami jó, azt beadják.

„Erős a kreativitás, kitartó munkára vagyunk felkészülve.”

A kopaszbalhé után ráadásul eltörölték a korábbi moratóriumot, már lehet ugyanabban a témakörben több kérdést is beadni.

Lázár szerint esélytelenek

Lázár János véleménye szerint az LMP-nek láthatósági problémája van, vagyis a referendummal csak ezen próbálna segíteni. A miniszter szerint ezért a Paks II-ről szóló népszavazás mindössze politikai ügy. Azt állítja, a nép egyébként is szavazott már a beruházásról: a 2014-es választás alkalmával. A magyar kormány szerinte tiszta lapokkal játszott, fair módon, és 2014-ben az Országgyűlés elé terjesztett két dokumentumot, amiket az LMP is láthatott.

Lázár szerint már szavaztunk is Paksról. De ne csodálkozzon, ha nem emlékszik rá

Túry Gergely

A Kúria majd eldönti, hogy lehet-e erről népszavazást tartani – mondta. A miniszter szerint kérdéses, tekintettel arra, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről, illetve költségvetést érintő kérdésekről nem lehet.

A Jobbik is beszólt

Az LMP-közeli Reflektor blog végigkérdezte az ellenzéki pártokat, és kiderült, az MSZP támogatja a kezdeményezést, és beszáll az aláírásgyűjtésbe is. A DK még nem döntött, de Molnár Csaba alelnök azt mondta, az elnökségi ülésen javasolni fogja, hogy álljanak be a kezdeményezés mögé.

A Putyinnak távolról integető Jobbik a blog megkeresésére azt írta, "a Jobbik híve annak, hogy a fontos kérdésekben népszavazás legyen", azonban Kepli Lajos közleményéből úgy tűnik, ebben mégsem akarnak. Kepli azt írta: "miközben a kormány betiltja a szélerőművek építését és megadóztatja a napelemeket, az LMP pedig kamu népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen", addig a Jobbik szerint mindkettőre szükség van.

Ki itt a hazaáruló?

"Aki ezt aláírja, az hazaárulást követ el, ezt jó, ha tudja" – mondta Bencsik András az Echo Tv-ben, de nem a paksi bővítésről szóló szerződésről, hanem az olimpiaellenes népszavazási ívek aláíróiról. Holott az LMP szerint Paks ügyében is bőven lehet hazaárulásról beszélni. Az Országgyűlés 2015-ben 30 évre titkosította a paksi bővítés összes részletét: a beruházás kivitelezésével kapcsolatos vállalkozói szerződések, a műszaki részletek, de még az orosz–magyar alku részleteit és az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat is 2065-ben lehet legkorábban átnyálazni.

Az LMP szerint pedig ez

"a hazaárulás minősített esete".

A kormány azonban nem tágít: nemcsak a bővítést nem vizsgálják felül, a hitelszerződést sem. Egyelőre legalábbis biztos. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly arról beszélt, az orosz hitel lehívása előtt megvizsgálja a kormány, hogy a megváltozott piaci körülmények között mennyire piacképes a 10 milliárd eurónyi kölcsönről szóló hitelkonstrukció, addig Orbán Viktor miniszterelnök már Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában azt mondta, kétségkívül sokat javult az ország helyzete a nemzetközi térben, de

"van egy megállapodásunk Oroszországgal, ami jó megállapodás, azt nem akarjuk kockáztatni, a végrehajtására törekszünk. Már várjuk, hogy ténylegesen megkezdődjenek a munkák, mert milyen atomerőmű az, ahol még egy kapavágás sem történt."

Putyin ugyanott készségesen felajánlotta, az egész projektet kész orosz hitelből finanszírozni, nem csak a 80 százalékát.