szerző:
Zelki Benjámin
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lakossági fórumon igyekezett a főváros meggyőzni a lakosságot, hogy a partmenti árvízi védekezés lenne a legelőnyösebb a Római-parton. Azt ugyan még nem tudják, hogyan alakítanák át a Duna partját az alsó, mobil védvonallal, de a beruházásba már most belevágnának. A projekt ellenzői öt órán át vitatkoztak a tervezőkkel, helyenként indulatos bekiabálások szakították meg a fórumot. A közgyűlési döntés egyre közelebb van, az egyetértés viszont nagyon távoli.

Hatalmas tömeg gyűlt össze hétfő este Békásmegyeren, a közösségi házban a Római-parti mobilgátról tartott lakossági fórumon, pedig az alig volt valahol meghirdetve. Nagy bejelentésre várta ugyanis az emberek, hiszen a főváros itt mutatta be a Műszaki Egyetem által készített szakértői tanulmányt, amely a partmenti, illetve a Dunától távolabb eső Nánási-Királyok útja-menti nyomvonalat volt hivatott összehasonlítani.

A csurig telt előadóterem ajtajában is egymást lökdösték az emberek, hogy megtudhassák, mivel indokolja a szakértői csapat, hogy a parti nyomvonal a jobb, valamint információt szerettek volna kapni arról, mi is lesz a Rómain a mobilgát megépülte után. A rendezvényen csak ez a két dolog nem derült ki.

Annyit a hallgatóság megtudott, hogy a BME által készített 900 oldalas tanulmány elsőként vizsgálta meg a parttól távolabb eső nyomvonal megvalósíthatóságát, és arra a következtetésre jutott, hogy mind az, mind a parti változat egyaránt biztonságosan megépíthető. Az eseményen kiderült az is, hogy a március végén ülésező fővárosi közgyűlés dönteni fog a mobilgát ügyéről a nagy tiltakozás, és a még mindig ismeretlen tanulmány ellenére.

Kapunk rá tízmilliárdot, csak jobb lehet

Mobilgát működés közben
©

A pattanásig feszült hangulatban 5 óránál is tovább gyűrte egymást a gátpárti fővárosi tervezőbizottság és az ellenzők csapata. A közönségből elhangzó felszólalások alapján a projekt ellenzői voltak fölényben. A fővárosi tervezőbizottságot Palkó György, a védművet tervező Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) vezérigazgatója, Dr. Nagy László, az összehasonlító tanulmány készítő Műszaki Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékénekének docense, valamint Szabó Gábor vezető tervező, a Tér-Team Mérnök Kft. ügyvezetője, a Városházát pedig Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes képviselte. Az eseményen jelen volt Bús Balázs óbudai polgármester is, de csak a közönség soraiban, egyáltalán nem szólalt meg a rendezvényen.

Az eseményt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes vezette fel, aki elmondta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének megoldására ők a part menti nyomvonalat támogatják, ahogy annak idején Demszky Gábor is, de hogy minden szálat elvarrjanak, készíttettek egy szakértői tanulmányt a BME-vel. Hozzátette, az Unió támogatja a mobilgátat, és annak megvalósítására 10 milliárd forintot biztosít, amit a főváros a már rendelkezésére álló forrásából kiegészít.

Ez után a három tervező ismertette álláspontját a mobilgátról, amit a közönség türelmetlenül hallgatott, különböző bekiabálások szakították őket félbe. „És Budakalásszal mi lesz, oda mikor építenek gátat?” – vetette közbe valaki, más azt kérdezte: „mi mikor szólalhatunk meg? A mi véleményünk senkit nem érdekel?”

A szakértők szerint a part menti racionálisabb

Szeneczey a főpolgármsterrel - Tarlós őt küldte a lakossági fórumra
©

Az első előadó Nagy László, a műegyetem docense volt, aki a prezentációban a két nyomvonalat hasonlította össze. A közönség a költségeket bemutató résznél teljesen felhördült, ugyanis Nagy a Nánási-Királyok úti nyomvonalnál részletesen levezette, hogy miért lenne annak építési költsége 25 milliárd, miközben a parti nyomvonalhoz csak odaírták a diára, hogy 18 milliárd. „Ezeket a számokat nem én találtam ki” – védekezett Nagy.

Ezután Palkó György FCSM-vezérigazgató következett, aki elmondta, hogy korábban a békásmegyeri földgátat már meg szerették volna hosszabbítani egészen az összekötő vasúti hídig – ez lett volna a Dunaszaurusz – de ezt a lakosság elutasította, és ez azt jelenti, hogy a mobilgát lehet az egyetlen jó megoldás.

Ez után Szabó Gábor vezető tervező következett, aki elmagyarázta, hogy a Római-parton vezetett nyomvonalat a telekhatárok, és a Duna partján a föld alatt elhelyezkedő víznyomócsövek egészen pontosan behatárolják, így az adott paramétereknek csak egy nyomvonal felel meg. Szabó szerint a telkek és a part közötti nyomvonalnak 600-800 fa esne áldozatul, a BME-s tanulmány becslése szerint a Nánási-Királyok nyomvonalon pedig úgy 700 fát kellene kivágni.

Leüvöltötték, mert azt hitték a gát mellett van

Az ellenzők évek óta indulatosan tiltakoznak
©

A három tervező előadása után jöhettek a hozzászólások. Nagy László kiszúrta a nézők között kollégáját, a nebraskai egyetem professzorát, és kérte, hogy először hadd kapjon ő szót. Ezt a közönség teljes felháborodással, ordítozva fogadta, mivel nem ő jelentkezett először.

„Nem tudják, mit akarok mondani” – kezdte az idős professzor idegességtől remegve, de hiába beszélt egészen közelről a mikrofonba, alig tudta túlkiabálni a tiltakozó közönséget. Ha kiszélesítik az árvízvédelmi területet, alacsonyabban lesz az áradó folyó szintje – kezdte a prof. Ha szűkítik, magasabban lesz. A part mentén vezetett mobilgáttal csak tovább növeljük az áradó folyó vízszintmagasságát – mondta. A közönség ekkor elhallgatott.

– Önök itt számításokat végeztek az egyes védműváltozatok költségéről, noha a part menti lett az olcsóbb, a fákat és a természetes valójában megmaradó ártéri erdőt forintosítani nem lehet! Nem biztos, hogy a part menti a jobb! – a professzor ezután leült, a meglepett közönség felszólalását óriási tapssal jutalmazta.

Az árterületen lakók támogatnák a gátat

Az eseményen Tosics Iván városszociológus is felszólalt. Szerinte a Római-part ügye nem vízügyi kérdés, azt csak a főváros tekinti annak. Ez az utolsó természetes valójában megmaradt partszakasz Budapesten, mely fontos a városlakók számára, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta. Ezt a hozzászólást is ujjongás fogadta.

A következő felszólaló egy fiatal nő volt, kis fehér kutyával a hóna alatt lépett a közönség elé. „Én közvetlenül a Római-parton lakom, és nem szeretném, hogyha mi be lennénk tolva a Dunába” – kezdte megszólalását. Ismerem a Rómait, mint a tenyeremet, hiszen itt élek, kötődöm hozzá. Nem szeretném, ha mocskos maradna a Duna partja minden árvíz után. Szeretném, ha kiépülne egy part, ami élhető és biztonságot is nyújt számunkra! A megszólalást dermedt csend fogadta, sokan valószínűleg meglepődtek, mert partvédő civilnek nézhették a fiatal nőt.

A következő felszólaló Buzás Győző, a gátat támogató Római-partért egyesület elnöke volt. Felhevülten reagált korábbi felszólalásokra és hangsúlyozta, hogy ők azok, akik a Rómain élnek és dolgoznak, és már nagyon régóta kellene, hogy legyen gát a parton. Buzás elmondta, hogy a Királyok útján lakik egy 1940 óta álló házban, amire a közönségből valaki bekiabálta, hogy „nem kéne üdülőövezetben lakni”. Erre Buzás teljesen felháborodott, és fennhangon megmagyarázta, hogy akkor ez még lakóövezet volt, csak a kommunizmusban változtatták meg.

„Nekünk, akik azóta itt lakunk, nekünk is jogunk van az árvízvédelemhez!” – mondta. Ezt a közönség soraiból több bekiabálás követte.

Ez után egy másik fiatal nő következett a Római-partot védő civilek részéről, aki aláíróíveket adott át a három jelenlevő tervezőnek, és arra kérte őket, hogy írásban jelentsék ki, hogy ők névvel vállalják a felelősségét a partra tervezett mobilgát minden biztonsági kockázatáért. Az ívet ugyan nem írták alá a jelenlevők, azt többen is jelezték, hogy nyitott kapukat dönget, hiszen a majdani döntést alátámasztó a terveket a tervezőknek mindenképpen alá kell írniuk.

A következő felszólaló Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője volt, aki hangsúlyozta, a közgyűlés ezt a döntést nem hozhatja meg, amíg ekkora lakossági tiltakozás van és a professzor szerint is mindkét verzió megvalósítható.

Nem derült ki, hogy néz majd ki a part

A parázs hangulatú fórum este 11 óra után ért véget, a két legfontosabb kérdés azonban még mindig tisztázatlan maradt: nevezetesen hogy miért is jobb a part menti nyomvonal a távolabb esőnél, és hogy mi lesz a Római-parttal a mobilgát megépülte után. Megkerestük hát személyesen a tervezőket. Nagy László, a BME-s tanulmány készítője kérdésünkre, hogy mivel indokolja, hogy a part menti nyomvonalat támogatják, azt mondta, a vizsgálat során egyértelműen az rajzolódott ki, hogy ha lehetséges, akkor az egész területet célszerű védeni. Véleménye szerint nem volt olyan műszaki érv, amely az árvízvédelemből a parti 70 hektár kihagyását indokolná.

Nagy kérdésünkre azt is elmondta, hogy a tanulmánynak nem volt feladata eldönteni, hogy térkő, beton, fű, vagy kavics borítsa majd a gát utáni Római-partot, ez további építész tervek feladata. Azonban a mostanival megegyező rézsűhajlást javasoltak, és a tájidegenség miatt kifejezetten nem ajánlják térkő használatát, ami a parthasználatot is rontja. Szabó Gábor vezető tervező megerősítette, hogy nekik most csak a gát pontos nyomvonalának és a védmű típusának a megtervezése volt a feladatuk. Szabó hozzátette, ugyan már folyik annak tervezése is, hogy mi legyen a Római-parton a gát megépülése után, az véglegesen később dől majd el.

Vagyis a március végi közgyűlés előbb szavazhatja meg a római-parti mobilgát építését, minthogy elkészülnének a tervek a part tájépítészeti kialakításáról. A Fák a Rómain civil csoport tüntetést szervez a Városháza elé.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy kis szerencsével ma még a Napot is megláthatjuk

Egy kis szerencsével ma még a Napot is megláthatjuk

A lehető legrosszabbkor támad a rejtélyes új vírus

A lehető legrosszabbkor támad a rejtélyes új vírus

Egy igazi amerikai tragédia: Ezt akarta bemutatni új filmjével Clint Eastwood

Egy igazi amerikai tragédia: Ezt akarta bemutatni új filmjével Clint Eastwood

Terry Jones legjobb pillanatai

Terry Jones legjobb pillanatai

Koronavírus: már kilenc áldozata van a kínai járványnak

Koronavírus: már kilenc áldozata van a kínai járványnak

Soha ennyi használt autó nem cserélt gazdát az országban

Soha ennyi használt autó nem cserélt gazdát az országban