Kimondottan meghökkentő, hogy van még önkormányzat, legfrissebb példaként a felcsúti, ahol megpróbálkoznak olyasmivel, hogy meg akarják tiltani több újságírónak (444.hu, Hír TV) is kamerája bekapcsolását a nyílt testületi ülésen. Orbán Viktor miniszterelnök barátja, a milliárdos Mészáros Lőrinc polgármester még azzal is fenyegetőzött, hogy ha az újságírók nem fogadnak szót, kihívja a rendőrséget.

Mint arról beszámoltunk, idáig végül nem fajult a helyzet, de a polgármester és az általa „jogtudónak” nevezett jegyző érvelése a kamerázás tiltása mellett teljességgel totálisan téves, és alapvető tájékozatlanságról tanúskodik, mert az ilyen vitákat Magyarországon már többször eldöntötték – mi egy gyorskereséssel három esetet találtunk –, és mindannyiszor a nyilvánosság győzött.

2006

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila már 2006-ban, még adatvédelmi biztosként kimondta egy hasonló ügyben, hogy egy önkormányzati ülésen – ha az nem zárt – mindent lehet rögzíteni képben-hangban, mert ezen a fórumon közérdekből nyilvános a közfeladatot ellátó személyek minden megnyilvánulása, ez pedig az azt jelenti, hogy „a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.” Mi több, az ilyen fórumon részt vevő hallgatóság, meghívottak, érintettek is ugyanezen elbírálás alá esnek.

2012

Péterfalvi Attila szavai egyesek számára írott malaszt maradhattak, mert 2012-ben, amikor már a NAIH elnöke volt, hasonló panasszal fordultak hozzá, meg kellett ismételnie a fentieket (egészen pontosan távollétében Révész Balázs főosztályvezetőnek).

2016

2016-ban is vissza kellett térnie a témára, mert egy településen, ezúttal Győrben, újfent elfelejtették Péterfalvi összes állásfoglalását, az általa hivatkozott alkotmánybírósági határozatokat - 19/1995. (III. 28.) és 57/2000. (XII. 19.) - és törvényeket (a Ptk.-t, az önkormányzati törvényt és az információszabadságról szóló törvényt).

2017

A felcsúti példa igazolja, hogy még mindig akad, aki nem tudja, lehet-e kamerázni egy önkormányzati ülésen. Külön is Mészáros Lőrinc és a felcsúti jegyző figyelmébe ajánljuk a Péterfalvi Attila érvelésében is hivatkozott 2013-as új polgári törvénykönyvből a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogról szóló 48. § 2. pontját:

„Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”