„Nekünk, sérülteknek támogatásra, segítségre lenne szükségünk. Ennek egyik módja, hogy az állam olyan jogszabályi környezetet alakítson ki, amely segíti érvényesülésünket az esélyegyenlőség és a méltányosság elve alapján. Sajnálatos módon a magyar állam jelen javaslat elfogadásával tenne egy nagy lépést ezen az úton – visszafelé” – fogalmaz nyílt levelében a módosító javaslattal kapcsolatban az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium végzős diákja.

Markos Balázsnak két felsőfokú nyelvvizsgája van, jogásznak készül, és a bizonyítványa mindig kitűnő volt. Pedig kerekesszékes és ezzel össze nem függő tanulási nehézségei vannak. Kiváló teljesítményéhez az eddigi jogszabályokra is szükség volt, amikkel felmentették a reáltárgyak osztályzása alól. A köznevelés törvény április 3-án beterjesztett módosítása szerint azonban a következő évfolyamoktól éppen ez a lehetőséget vennék el. Nyílt levelét az egyik szakblog és a 444.hu is közzétette.

Balázs elfogadhatatlannak tartja a módosító indítvány 19.§-át, illetve annak indoklását, amely szerint „a minősítés alóli felmentés nagyszámú, szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz, mind a köznevelési tanulmányok, mind az érettségi vizsgák, mind a felvételi vizsgák során. A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, mely a tanuló jövőképe szempontjából rendkívül hátrányos”.

Mivel ő maga is sajátos nevelési igényű, és tanulási nehézséggel küzd, tudja, hogy kitűnő eredményét pont annak köszönheti, hogy mentesítették a számára megoldhatatlan nehézséget jelentő matematika és más reál tantárgyak értékelése alól. Érettségiznie sem kell matematikából, így minden esélye megvan arra, hogy kitűnő eredménnyel érettségizzen, és felvételt nyerjen az általa választott egyetemre.

Ha az Országgyűlés elfogadja az EMMI javaslatát, a jövő generációk sajátos nevelési igényű tanulóinak már nem lesz lehetősége igénybe venni az eddigi könnyítéseket, minden tanulónak osztályzatot kell szereznie ugyanis minden tantárgyból. Az sem igaz, hogy a felmentés miatt nincs motiváció a fejlődésre. Éppen ellenkezőleg: az állandó sikertelenség érzése, a rossz osztályzatok, a bukás frusztrációhoz, önértékelési zavarokhoz vezethetnek – magyarázta.

Jelezte azt is: mind önmagára, mind társaira, sőt a szakértői szolgáltató szervekre nézve is sértőnek érzi azt a megfogalmazást, amely szerint a felmentéseket nagy számban, „szinte automatikusan” alkalmazzák. Egy ilyen megfogalmazás azt a látszatot kelti, hogy a szülők, a tanulók vagy az iskola visszaéltek a felmentés lehetőségével – véli.

A nyílt levélben szerepel az is: a kormány elismeri, hogy Magyarországon hiány van szakképzett gyógypedagógusokból, emiatt valószínű, hogy a sajátos nevelési igényű diákok oktatását, osztályozását valószínűleg tanárokra bíznák, akik tapasztalat, képzettség és idő híján nem fogják tudni ellátni a feladatukat. És ez megint csak frusztrációhoz, sikertelenséghez vezethet – magyarázta.

Markos Balázs szerint a módosítással szinte teljesen lehetetlenné tennék azt is, hogy az érintett diákok eredményes érettségi-felvételi vizsgát tegyenek. „Hiszen, ha egy siketet osztályozni kellene angolból, vagy egy vakot geometriából, az eredménye értékelhetetlen lenne, így nem tudna levizsgázni, bejutni az egyetemre” – fogalmazott.