BBC: Hogyan lett a CEU-ügyből Európa identitásáért folytatott harc?

"Hogyan lett egy egyetemből Európa identitásért folytatott harc" címmel írt cikket Sean Coughlin, a BBC oktatási szakírója a CEU-ügyről.

"Az egyetem a liberális nemzetköziség és a felemelkedő populista nacionalizmus szimbolikus csatatere lett" – írja Coughlin a cikkben, amelyben idézi Ignatieffet, aki a kelet-londoni egyetemen egy előadásban arról beszélt, hogy a háború utáni Európában ez lenne az első alkalom, hogy egy állam bezárat egy szabad egyetemet, ami példa nélküli, és amivel átlépnek egy határvonalat.

Ignatieff Londonban amellett érvelt, hogy a CEU nem lát rá okot, hogy elhagyja Budapestet, mert a CEU egy szabad intézmény, a kormány lépései pedig az ellenőrzésére tett kísérletekről szólnak, miközben a magyar kormány azzal érvel, hogy csak az új felsőoktatási szabályoknak kell megfelelniük.

A BBC cikke azonban hozzáteszi, a vita sokkal mélyebben gyökerezik, és az egyetem alapítójának, Soros Györgynek a szerepéről szól, aki a liberális ügyek elkötelezett támogatója világszerte. Ignatieff erről azt mondta, Orbán már régóta bosszúhadjáratot folytat Soros ellen, holott Orbán az Európai Parlamentben azt próbálta előadni, hogy Soros támadja Magyarországot. Soros emellett Donald Trump és Vlagyimir Putyin ellen is többször felszólalt. A cikk hozzáteszi, hogy a május elsejei demonstráción a tüntetők Budapesten azt skandálták, hogy "Európa, nem Moszkva", attól félve, hogy a CEU elleni intézkedés az ország keletre tolódásának egy újabb jele.

A cikkben emellett megemlítik azt is, hogy ráadásul Orbán maga is Soros-ösztöndíjas volt, sőt míg a kormányfő diákként a civil társadalomról és a demokratikus átmenetről írt, addig most utcai demonstrációkkal kell szembenéznie, sokan pedig úgy vélik, hogy az egész CEU-ügy a liberális intézményrendszer és Orbán, Trump, valamint Putyin hívei közti harcról szól. Emmanuel Macron francia elnökjelölt éppen azzal vádolja a szélsőjobbos Marine Le Pent, hogy Putyin és Orbán szövetségese.

Ignatieff Londonban arról is beszélt, hogy a magyar kormány elszámította magát, amikor azt hitte, hogy a Trump vezette Amerika majd szintén az egyetemmel szemben foglal állást, és nem fogja érdekelni az Egyesült Államokat, ha egy amerikai intézményt szüntetnek be, csak mert a liberális eszmékkel kapcsolódik ösze. Ezzel szemben az amerikai adminisztráció nagyon is határozottan kiállt a CEU mellett.

A CEU-ügy ráadásul egyre csak fokozódott a nyilatkozatháborúval és álhírekkel, tudósok álltak ki az egyetem mellett, az Európai Bizottság pedig eljárást indított Magyarország ellen, miközben Orbán nem mutatta jelét, hogy változtatna bármin is – a tudósoknak azt írta vissza, hogy az állításaik nem fedik a valóságot, hogy hamisan vádaskodnak, és hogy nemzetközi dezinformációs kampány zajlik a magyar kormány ellenében.

De mi lesz ezután? – teszi fel a kérdést a lap, mire Ignatieff Londonban azt a választ adta, hogy októbertől visszavonhatják az egyetem engedélyét és nem vehetnek fel több diákot, de azt ígérte, nem fognak bezárni, viszont lehet, hogy el kell hagyniuk Budapestet, eddig pedig már hat ország jelezte, hogy szívesen befogadná a CEU-t.

Ignatieff azonban továbbra is azért küzd, hogy az egyetem Budapesten maradhasson, és azt is leszögezte, hogy Magyarországon nincs fasizmus, Orbán pedig egy populista demokrata, aki egy szabad választáson nyert, Budapesten pedig még mindig nem a kommunizmusban, vagy a náci Németországban érzi magát az ember. Ignatieff szerint attól is óvakodni kell, hogy mindenben Putyin kezét lássuk, mert olyan hatalmat tulajdonítanak neki, amilyenről igazából csak álmodik.

A CEU-rektor azt viszont leszögezte, hogy itt a demokrácia forog kockán, mert ha egyetemeket lehet bezáratni Európa szívében, akkor az a demokráciára van kihatással, ez pedig nagyon fontos számára. "Az egyetemek dühítőek, bonyolultak. De ha demokráciát akarsz, akkor szabad intézményeket is akarsz. És ez nagyon fontos" – mondta Ignatieff Londonban.