"A játszóteret használták vécének" – így zajlott nálunk az első ATP-torna
Sikerült a teniszsport legfontosabb versenysorozatának magyarországi kiírását egy olyan helyszínen megrendezni, amelyre nem is volt használatbavételi engedély. Bár tele volt a sajtó az ATP-tornáról szóló hírekkel, az építési hatóságoknak eszébe sem jutott rákérdezni erre az ellentmondásra a szövetségnél, amelynek vezetője főállásban fideszes országgyűlési képviselő. Miközben egy sima házfelújítás után be sem lehet költözni, ha nem stimmel az engedély.
„Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni”
– így szól az építési törvény. Vagyis az utolsó munkálatok befejezését követően az építési hatóságnak hivatalosan el kell ismernie, hogy az ingatlan minden előírásnak megfelel és használatba vehető. Úgy tűnik, a jogszabályt időszerű lenne egészíteni azzal a kitétellel, hogy „használni tilos ugyan, viszont világversenyt az építményben gond és következmények nélkül rendezhetünk”.
Ezt a bravúrt sikerült ugyanis megvalósítania a Magyar Teniszszövetségnek: április végén összesen 1,2 milliárdos büdzséből úgy rendezte meg a főszponzor után Gazprom Hungarian Opennek keresztelt ATP-tornát a Nemzeti Edzésközpontban (NEK), hogy a létesítménynek információink szerint nincs is hatályos használatbavételi engedélye.
Arról a másik hungarikumnak nevezhető leleményről már írtunk korábban, hogy a más városokban szponzori támogatásból, közvetítési díjakból és egyéb bevételekből megrendezett, óriási biznisznek számító nemzetközi teniszversenyt Magyarországon sikerült bruttó 834 millió forint állami támogatásból kivitelezni. A végleges, margitszigeti helyszín nem készült el, ezért kellett a NEK-et annak ellenére használni, hogy még a szervező teniszszövetség bevallása szerint is totálisan alkalmatlan erre a létesítmény. A bő egyhetes rendezvényre ideiglenesen lelátókat kellett felhúzni, de építettek egyéb létesítményeket is a kormánytól kapott bruttó 461 millió forintból. Arra pedig további bruttó 237 millió ment el, hogy utána helyreállítsák az „eredeti állapotot”. Vagyis visszabontsanak minden feleslegeset.
1,2 milliárdos büdzsé, mégis a játszóteret használták vécének
A beleölt elképesztő mennyiségű közpénz mellett a másik szembetűnő dolog az volt, mekkora káosz lett a rendezvényből. A NEK ugyanis a III. kerület zöldövezeti részén található, ahol egyáltalán nem tudták megoldani a parkolást. A környéken lakók kiakadtak, hiszen többen haza sem tudtak jutni a minden lehetséges helyen, így mások kapubejárójában, az út menti gazban és a járdán is parkoló autók miatt.
Lakossági nyomásra a közterület-felügyelet folyamatosan bírságolt, így ráadásul sok rendezvényre kilátogató teniszrajongó sem éppen a legjobb élménnyel távozott az első magyar ATP-tornáról. A teniszszövetség elnöke – egyben a Fidesz országgyűlési képviselője –, Szűcs Lajos arra hivatkozott, hogy ők már előre „nyomatékosan igyekeztek felhívni minden néző figyelmét” arra, hogy nem lehet a környéken parkolni. Nem érti, az emberek miért nem az ingyenes buszjáratot használták, amely rendelkezésre állt.
Ugyanakkor a családi házas, társasházas környék más szempontból is alkalmatlan volt a rendezvény befogadására, erről árulkodik a közeli Folyóka utca egyik lakójának hvg.hu-nak írt levele. Ebben részletesen ismerteti, milyen problémák voltak nemcsak a parkolással, mert azt is megszenvedték, hogy a versenyre látogatók „az infrastruktúra hiánya miatt a házak közötti játszótereket használták nyilvános vécének”.
Nincs is hatályos engedélyük
A közterületesek felrótták, hogy a szövetségnek nem is volt a parkoláshoz szükséges közterület-használati engedélye, Szűcsék viszont visszadobták a labdát az óbudai önkormányzatnak azzal, hogy benyújtott kérelmük ellenére nem kapták meg az engedélyt. Cikkünk megjelenése után ezért tovább firtattuk a kérdést, s így derült ki, hogy valóban visszadobták a kérelmüket. Csakhogy azért, mert Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata „a környéken lakók érdekében nem asszisztált” ahhoz, hogy egy olyan létesítményben rendezzenek világversenyt, amelynek még csak hatályos használatbavételi engedélye sincs.
Ezt kérdésünkre megerősítették, sőt erről a lakosságot is tájékoztatták előre, mert szerintük
„még a létesítmény normál üzemeltetése esetén sem felel meg a jogszabályoknak a fejlesztők által kialakított 13 darab parkolóhely, nem is beszélve az eredeti tervekhez képest is nagyságrenddel nagyobb gépjárműforgalmi terheléssel járó, versenyközpontszerű létesítményhasználatról”.
Vagyis a slusszpoén, hogy éppen azért nem kapták meg a mai napig az építkezés lezárását szentesítő papírt, mert nemhogy egy ATP-torna alatt, de a mindennapi üzemeltetés során sem tudták biztosítani a szükséges parkolóhelyeket. Így már érthető a verseny alatti káosz. Ráadásul információink szerint még a tervekben szereplő 13 hely sem készült el maradéktalanul, amiből az következik, hogy hivatalosan kb. 10 parkolóval álltak a több ezer vendég rendelkezésére egy 1,2 milliárdos sporteseményen.
Az óbudai önkormányzat végül idén májusban megadta a szövetségnek az úgynevezett közútkezelői hozzájárulást, ami feltétele a használatbavételi engedélynek. Csakhogy ebben kikötötte, hogy a kerületi parkolási rendeletnek megfelelően a teniszszövetségnek legfeljebb 500 méteren belül, megszabott kritériumoknak megfelelő parkolóházban vagy mélygarázsban minimum 20 évre parkolókat kell bérelnie. Itt tart jelen pillanatban az eljárás, az évtizedekre bérelt parkolóhelyeket az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetniük.
Kiemelt kormányberuházássá minősítették
Maga az építési engedélyezés nem az óbudai önkormányzatánál zajlott, ahová területileg tartozna, ugyanis a teniszszövetség központjaként is működő telep „kialakítását” 2014-ben a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Így építési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatala jár el, ahol szintén megerősítették, hogy jelenleg „folyamatban van a használatbavételi engedélyezési eljárás” – vagyis hatályos engedély nincs, és az ATP-torna idején sem lehetett. Mint írták, „hiánypótlási szakaszban” járnak, az engedély „feltétele többek között a szükséges parkoló férőhelyek biztosítása”.
Kérdéssorunkra azt is elismerték, hogy az engedély hiányában „az épületet használni nem lehet”, viszont a „létesítmény többi, építkezéssel nem érintett területe használható, amennyiben az üzemeltetési feltételek adottak” – közölték. Visszakérdeztünk, hogy mégis mely részeit lehet, és melyeket tilos használni, mire azt a választ kaptuk, hogy a „Nemzeti Edzésközpont új épületét, parkolókat, kapcsolódó tereprendezést” is érinti az engedélyezés, csak a pályákat nem. Információink szerint az ATP-verseny és a mindennapi használat elképzelhetetlen az új épület és a felsorolt részek nélkül.
Hiába kérdeztünk újra rá, a fővárosi kormányhivatal nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy engedély nélkül mégis hogyan üzemelhet nap mint nap a teniszközpont, aminek már csak azért is fel kellett volna tűnnie, mert a világverseny hírével tele volt a média. Az elvileg mindössze 13 darab parkoló végleges számáról szintén hallgattak, de az engedély nélküli használat lehetséges szankcióiról sem kaptunk tájékoztatást.
Nem árulják el, az ATP tudott-e a hiányzó hatósági engedélyről
A Magyar Teniszszövetségtől pontos válaszok helyett egy dicshimnuszt kaptunk arról, hogy „Magyarország a történelem során először, évtizedes várakozás után végre egy sikeres ATP World Tour 250-es teniszversenynek adott helyet, melynek szervezése a parkolási gondok kivételével rendkívül jól sikerült. Ezt mind a nézők, mind az ATP illetékesei, mind pedig a játékosok visszajelzései megerősítették”.
„A következő versenyt reményeink szerint már az új létesítményben tartjuk, mely a Margitsziget egyik kiemelkedő látványossága lesz” – közölte Szűcs Lajos. „Az eljárások lezárása érdekében folyamatosan egyeztetünk mind a két önkormányzattal, hogy a lehető legjobb megoldást megtaláljuk” – tette hozzá, amivel közvetve megerősítette, hogy hatályos engedélyekkel ezek szerint valóban nem rendelkeznek. Állította, hogy a területen kialakítják a szükséges parkolóhelyeket, addig pedig bérelnek.
Érdekes kérdés, hogy az ideiglenes helyszínre végül rábólintó nemzetközi ATP-szervezet vajon tudott-e arról, hogy a központ hatósági engedélyei nem stimmelnek, ráadásul olyan okból, ami a rendezvény vendégein is csattan. Szűcs Lajos erre a kérdésre egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni, azzal intézte el, hogy „a teniszvilág már most is nagyon erős és pozitív képet kapott Magyarországról, Budapestről, ami a jövőben, az új helyszín kapcsán csak erősebb lesz”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
