Megerősített együttműködés keretében húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt (European Public Prosecutor's Office, EPPO) a részt vevő országok igazságügyi minisztereinek csütörtöki döntése értelmében – közölte az Európai Tanács.

A pénzügyi csalással szemben fellépő szervezet felállításáról szóló politikai megállapodást az uniós igazságügyi miniszterek luxembourgi tanácsülésén hozták tető alá.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig nem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

Az újonnan felállítandó szervezetnek meghatározott módon joga lesz nyomozni és ügyészként viselkedni az uniós csalások és az EU pénzügyeit érintő egyéb bűncselekmények esetében, és összehangolja az európai csalás elleni erőfeszítéseket is.

Az új hivatal székhelye Luxemburgban lesz, de hogy mikor kezdi meg működését, azt az Európai Bizottság határozza majd meg, ha feláll a szervezet. A szabályozás életbe lépésétől viszont legalább három évig eltart majd az uniós ügyészség felállítása.

Közölték, a szervezet két szinten fog működni: lesz egy európai főügyész, aki az egész szervezetért vállal felelősséget és irányítja azt, de emellett minden európai tagállamban is lesznek az EU által kiküldött uniós ügyészek, akik a napi szintű nyomozásokat végzik majd az adott tagállamok jogrendjével összhangban. Az új hivatal az európai csalás elleni hivatal, az OLAF és a tagállamok közti bűnügyi együttműködést irányító Eurojust ügynökség munkáját egészíti majd ki.

Hozzáteszik, az európai ügyészi hivatal kompetenciája csak azokra az országokra vonatkozik, akik részt vesznek a megerősített együttműködésben, de az ebben nem részt vevő uniós tagállamokkal is együtt kell működnie.

Ez azt jelenti, hogy mivel Magyarország nem támogatta az uniós ügyészség létrehozását, nálunk nem lesz uniós ügyészi hivatal, de a Tanács felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy fontolja meg olyan javaslatok benyújtását, amelyek a hatékony igazságügyi együttműködést biztosítják majd a nem résztvevő országokkal is.

Mindeddig egyébként 18 tagállam (Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia) vett részt a szoros együttműködésben, további kettő (Ausztria és Olaszország) pedig jelezte, hogy szintén részt akar ebben venni.

A lehetőség a későbbiekben a többi tagállam számára is nyitva áll a további csatlakozáshoz, így akár Magyarország is csatlakozhatna később.

A szabályozást az érintett tagállamok mellett még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.