A Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív felmérésben résztvevők 71 százalékát érinti valahogyan a kivándorlás: átlagosan több mint 5 (5,4) családtagja vagy ismerőse költözött külföldre az elmúlt pár évben, és nagyjából ugyanennyien (5,6 fő) vállal tartósan munkát külföldön. A Fidesz szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanoké magasabb (83, 78 és 73 százalék).

A 30 év alatti korosztályban a megkérdezetteknek 85 százaléka érintett, és minél idősebbek voltak a válaszadók, annál kevesebben számoltak be erről: a legidősebb, 60 év felettiben 56 százalék tapasztalta, hogy külföldre mennek a környezetéből. Iskolázáttság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számoltak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel, vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).

Azt, hogy a jövőben maga is vállalna munkát külföldön, a válaszadók 15 százaléka mondta – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt jelent.

A fiatalok körében különösen magas ez az arány, 37 százalékuk tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét. Ez további körülbelül 530 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent."

A középkorúak körében 13-15, míg a 60 év felettiek körében 2 százalék ez az arány.

Változatos okok

Akik külföldön vállalnának munkát, leginkább az alacsony fizetéseket (55 százalék), a bizonytalan jövőt (28 százalék), és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említették okként. Sokan említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Ugyanakkor meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a talasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megkérdezettek 43 százaléka szerint a megnövekedett kivándorlásért az alacsony fizetések, 26 százaléka szerint a Fidesz-kormány és Orbán Viktor, 12 százaléka szerint pedig a rossz gazdasági helyzet a felelős. Az okok között mindössze a válaszadók 7 százaléka említette az előző kormányokat, illetve azt, hogy nincs elég munkahely. Ez utóbbit két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest sokkal kevesebben említették; akkor több mint háromszor ennyi megkérdezett, 23 százalék tartotta ezt oknak.

Pártszimpátia szerint is összevetették az említett okokat a kutatók. Ebből az derül ki, hogy leginkább az MSZP szavazók gondolják úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (51 százalék), de a Fidesz-szavazók is nagy arányban említették ezt a szempontot (46 százalék). Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát tízból hat megkérdezett említ, és politikai okot a válaszadók egyharmada.

Sokan érzik a munkaerőhiányt

A munkaerőhiányra is rákérdeztek, ezt a résztvevők 58 százaléka tapasztalta. Ennek az elsődleges következményei, hogy nincs elég orvos és/vagy nővér (46 százalék), bezárnak a kisboltok (38 százalék) és a vendéglátó helyek (22 százalék). A megkérdezettek 62 százaléka szerint munkaerőhiány elsősorban azért van, mert alacsonyak fizetések, 55 százalék pedig azt említette, hogy a képzett emberek már külföldön dolgoznak.

Az okok sorrendje és említési aránya hasonló volt a Fidesz-, az MSZP- és a Jobbik-szavazók körében. A bizonytalanok azonban teljesen másként látják a helyzetet. Körükben az első említés az összességében harmadik helyen lévő gondolat, miszerint vannak akik lusták és nem akarnak dolgozni, majd az, hogy nem képeznek elég embert bizonyos szakmákból, és harmadik helyen pedig azt említették, hogy sokan inkább a közmunkát választják, mert a biztosabb és/vagy jobban megéri (30 százalék).