A kémügyről nem is kérdezték Kovács Bélát az ügyészségen

Tagadta a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás vádját Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő szerdai kihallgatásán a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mint arról beszámoltunk, bár korábban Kovács nem ment el az ügyészi kihallgatására, szerdán megjelent az ügyészségen, akkor azt mondta, szeretné, ha mihamarabb lezárnák az ügyet.

A meghallgatása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón a politikus azt mondta, tagadta a költségvetési csalás vádját, és kérdésre válaszolva visszautasította, hogy bárkinek kémkedett volna. Megfogalmazása szerint a Fidesz keverte a kémügybe, ez az ügy "a kormányzó párt játékszere".

A jobbikos EP-képviselő elmondta, a szerdai meghallgatáson csupán a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban tettek fel neki kérdéseket, amelyekre készséggel válaszolt, ezért reméli, hogy ennek és a kémügynek is vége lesz még az idén. Örülne annak, ha az ügyészség nem emelne vádat, ám annak még inkább, hogyha igen, hiszen akkor nyilvánosan, bíróság előtt tisztázhatná magát – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Szintén kérdésre válaszolva visszautasította, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök kötelezte volna, hogy jelenjen meg a kihallgatáson.

A továbbiakban hangsúlyozta: tisztségéből adódóan természetesen találkozott diplomatákkal, oroszokkal és más nemzetiségűekkel is. Ám ezek semmi esetre sem voltak konspiratív kapcsolatok – fűzte hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy személyében tölti be az Európai Parlament és az orosz parlament, a Duma közötti energetikai munkabizottság társelnöki tisztét, és ebben a minőségében Paksra is kísért orosz delegációt.

Kovács azt mondta, senkire nincs ráírva, hogy kém, ám ha a magyar titkosszolgálatoknak volt tudomásuk arról, hogy kémek tűntek fel a környezetében, akkor figyelmeztetniük kellett volna. 

Azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség június 23-i idézésére miért nem jelent meg, megismételte, hogy Abháziában tartózkodott, ahol vérmérgezés miatt gyógykezelték is. A magyar hatóságokat azért nem tudta értesíteni, mert Abháziában sem mobilszolgáltatás, sem internet nem működött. Orvosi kezeléséről igazolást nem kapott, viszont becsatolt egy, az Európai Parlament orvosa által kiadott igazolást – mondta Kovács Béla.

Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a kihallgatást követően újságíróknak azt mondta: Kovács Bélát jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. Ő is megerősítette, hogy a kémügy most nem került szóba. A gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis, 8,5 millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak – közölte Simon Richárd. Hozzáfűzte: a költségvetési csalás ügyében még három személyt gyanúsítanak, ugyanakkor az ügy tanúk meghallgatásával folytatódik. 

A becsatolt orvosi igazolásról a helyettes szóvivő azt mondta, hogy a francia nyelvű iratot az Európai Parlament orvosa állította ki, és az szerepel rajta, hogy Kovács Bélát tüdőgyulladás miatt kezelték. Az iratot június 23. után állították ki. Abház orvosi papírokat az ügyészség nem látott – mondta Simon Richárd.

Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint ebben az úgynevezett kémkedési ügyben már 2014 májusában kérte a legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől (EP) a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de arra csak 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség ezt követően, 2015 decemberében hallgatta ki gyanúsítottként. 

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. A legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg, s vált lehetővé, hogy a bűncselekménnyel Kovács Bélát meggyanúsítsák. 

Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az Európai Parlament első, mentelmi jogot felfüggesztő határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás.