Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Érezhetően csalódottak, de nem mindenki megkeseredett azon civil mozgalmárok közül, akik az elmúlt években üstökösként tűntek fel valamilyen ügy melletti kiállásukkal, ám hamarosan a feledés homályába is vesztek. Van azonban, aki különösen rosszul viseli a hirtelen jött, túlságon nagy kontrasztot. Nem ment fel például a színpadra a Tanítanék Mozgalom legutóbbi tüntetésén, lezárta a honlapját, nem járja a vidéket, és egyesületét is csendben parkolópályára állította a fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária. A néhány éve több ezrek példaképévé lett, harcos civil még az ereit is felvágta csalódottságában – árulta el a 168 Órának, ahol azt is bejelentette, hogy végleg abbahagyja, miután azt tapasztalta, megalkuvók lettek azok, akikért harcba szállt.
Fazekas István
Vannak olyanok is, akiknek az eltűnése csak átmeneti. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik emblematikus szónoka például – aki a mozgalmat a konfliktusai miatt hagyta ott – bejelentette, hogy a Teleki Blanka Gimnázium igazgatói posztjáról is távozik. Ő, úgy tűnik, az egyéjszakás politikai kaland után a tartós kapcsolatot választja. Egy konzervatív szemléletű párt alapításán dolgozik, „amelyet nem a pénz és a hatalom hajt”. Ez eddig csak keveseknek sikerült. A 2008-ban a képviselők költségelszámolását népszavazási kezdeményezéssel sürgető Seres Mária Civil Mozgalma eltűnt a süllyesztőben, ahogy az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) is. A Milla frontembereként feltűnt Juhász Péter viszont pártpolitikusként sikeresen apportálta az Együttbe azt a civil kurázsit, amit például a korrupció elleni elszánt küzdelme során szerzett.
Sándor Mária: A fekete ruhás nővérként ismertté vált gyermekszakápoló 2015-ben vette magára a muszájherkules szerepét, amikor országos tiltakozást szervezett az ápolók munkakörülményeinek javításáért. Követői fekete pólóban jelentek meg a munkahelyükön. Akciója miatt felmondtak neki a munkahelyén, a pesti Péterfy Sándor Utcai Kórházban, majd a tiltakozások hatására visszavették. Végül ő maga adta be a felmondását. Ezt követően számos civil tüntetésen szónokolt. Egy éve már bejelentette távozását a közéletből, mondván, „a csatát elbuktam, a korrupciót legyőzni nem tudom”, de rövid időre visszatért. Seres Mária: Négy gyermek édesanyja, okleveles építészmérnök. 2008 őszén népszavazási kezdeményezést indított azért, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott költségeit lehessen megtéríteni. Az elvárt 200 ezer aláírás duplája jött össze. A népszavazásra nem került sor, mert a törvényt időközben átírták: a képviselők már „választókerületi pótlékot” és lakhatási támogatást kapnak. Halász Pálma: A családon belüli erőszak szigorúbb büntethetőségéért 2012-ben több mint százezer aláírást összegyűjtő, pedagógusból lett civil mozgalmár elérte, hogy a parlament napirendre vegye a témát. A civil kezdeményezés nyomán született, 2013-tól hatályos – szakemberek szerint még mindig túlságosan szűkre szabott – jogszabályban önálló bűncselekményként megjelent az úgynevezett „párkapcsolati erőszak”. Tétényi Éva: Építészmérnökként éveken át főépítészként dolgozott. A 2010-es önkormányzati választások előtt Esztergom civil szervezetei és ellenzéki pártok őt jelölték polgármesternek a várost 11 éve, botrányokkal kísérten vezető Fidesz–KDNP-s Meggyes Tamás ellenében. Tétényit a voksok több mint kétharmadával választották meg, Meggyes azonban még az irodáját sem volt hajlandó átadni neki, a helyi testületben többségben lévő fideszesek pedig úton-útfélen akadályozták a munkáját. A 2014-es választáson 3 százalékos különbséggel alulmaradt a Fidesz által támogatott Romanek Etelkával szemben. Horváth András: Az adóhatóság egykori munkatársa 2013-ban többmilliárdos adócsalásokról tett bejelentést. Az elhíresült „zöld dossziéban” összegyűjtött dokumentumai alapján indult nyomozásokat, egy kisebb eset kivételével, bűncselekmény hiányában lezárták. Belőle viszont az „információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége” miatt nemrég gyanúsított lett. Várady Zsolt: A Facebook előtti internetes közösségi hálózat, a WiW alapítója, a 2014 őszén indult tüntetéssorozat egyik vezéralakja volt. Az általa vezetett MostMi mozgalom – az alaptörvény elfogadásának harmadik évfordulóján – az Operaház elé szervezett kormánykritikus rendezvényt. 2015 tavaszán bejelentette, hogy háttérbe vonul, mert számára túl gyors a tempó. Előzőleg a kormánypárti média karaktergyilkosságot kísérelt meg ellene, előbányászva, hogy bő egy évtizeddel korábban csekély mennyiségű marihuánát találtak nála. Pukli István: A pesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, „mivel egyre többször nyilatkoztam oktatási ügyekben”, például a Klik ellen, a múlt év elején a Tanítanék Mozgalom élén találta magát. A szervezet szószólójaként – hogy megelőzze a támadásokat – maga hozta nyilvánosságra, hogy apja ávós volt, bátyja pedig kábítószer-visszaélés miatt börtönbüntetést kapott. Bár egy éve azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy „végig akarom csinálni”, a nyáron pedig azt ígérte, „radikális üzemmódba váltanak”, az ősszel átmenetileg visszavonult a közéletből. |
A rövid időre feltűnt, sikeresnek látszó civilek közül többen is visszatértek eredeti szakmájukhoz. Településszervezőként és a Miskolc melletti Edelény megbízott főépítészeként dolgozik például Tétényi Éva, Esztergom korábbi független polgármestere, aki azzal szerzett magának országos hírnevet, hogy egyfajta magányos harcosként, totális kormányzati ellenszélben volt kénytelen vezetni a várost. „Kellett egy év, hogy feldolgozzam a történteket, hogy düh és elkeseredettség nélkül tudjak Esztergomba menni” – fogalmazott a HVG-nek Tétényi, aki az átmeneti idő alatt ikonokat festett, és visszaszerezte a munkájához szükséges tervezői jogosultságait. Zajos polgármesterségének idejét csak „négy börtönévnek” hívja, „amikor minden percemről tudtak”. Az viszont jó érzéssel tölti el, hogy a mai napig is megismerik. Visszatérést egyelőre nem tervez, mert „az országos politikában nincs most helyük a nőknek és a független gondolkodóknak”. Hosszabb távon azonban, s mert „engem érdekel, hogy mi lesz a jövőben”, komolyan érdeklődik a 2019-es budapesti főpolgármester-választás iránt.
MTI / Szekeres Panna
Webfejlesztéssel és internetes szolgáltatással igyekszik most pénzt keresni a 2014 őszén indult tiltakozások, így az internetadó elleni demonstrációk egyik szónoka, Várady Zsolt. A magyar közösségi hálót, a WiW-et is jegyző Várady elmondása szerint sokat tanult a történtekből: például azt, hogy „előbb kell a mozgalom, és utána jöhet a tüntetés, fordítva nem megy”. Mozgalmárságát nem érzi sikertelennek, de azt elismeri, „kiégett”. Kudarcélménye is van: két éve egy olyan internetes platform – a populus – elindítását jelentette be, amely az állampolgári szerveződések virtuális helyszíne lett volna, de alig egy év múlva, érdeklődés hiányában, kimúlt. Várady azonban úgy érzi, nem csak ő okozhatott csalódást azoknak, akik hittek benne. Mivel már „nem voltak ügyek, én sem törtem magam” – indokolta a passzív rezisztenciába vonulását, hozzátéve: azt is megtanulta, hogy Magyarországon az ügyeket csak politikusként, párttal lehet érdemben befolyásolni. Ő pedig erre nem alkalmas, bár „szűk körben már tervezzük, hogy csináljunk valamit”.
Sokkal keserűbbnek tűnik a Civil Mozgalmával a 2010-es választáson is elindult Seres Mária, aki a 2008-as népszavazási kezdeményezése után, 2010 és 2014 között Mátraverebély polgármestereként élesben is kipróbálta magát. „Nem történt semmi” – válaszolta most a visszavonulása okait firtató kérdésünkre. Hozzátéve: „ha az visszavonulásnak tekinthető, hogy emberfeletti munkával, hatalmas áldozatokkal végigdolgoztam 6 évet másokért, és – mivel a társadalom még nem érett meg arra, hogy a kezébe vegye a sorsát – jelenleg megpróbálom a 6 év egyéb elmaradását pótolni”. Ahogy fogalmazott, megvárja, amíg „a társadalom a józan eszét elővéve mer cselekedni”.
Szemerey Bence
Falus Ferenc egykori országos tiszti főorvos, 2014-es baloldali főpolgármester-jelölt, aki a jeges vödrös akciója után, úgy tűnt, örökre kiiratkozott a politikából, már most is aktívnak érzi magát. „Én vagyok a Kétfarkú Kutya Párt egyetlen hivatalos jelöltje” – nyilatkozta hétfőn a hvg.hu videósának azon a felvételen, amely abból az alkalomból készült, hogy megjelent a párt 2024-es kamuhírekkel teli újságja. Vannak mások is, akik időről időre feltűnnek. Például Horváth András egykori NAV-nyomozó, akiről leginkább akkor hallani, ha az általa kezdeményezett ügyben fejlemény van.
A fel-, majd eltűnő civileknek azonban nem csak maguknak nehéz feldolgozniuk a pár perces hírnév elmúlásának következményeit. „Jönnek, lelkesek, a bizalmamba férkőznek, de egyszer csak eltűnnek, és nem történik semmi ” – fakadt ki a HVG-nek az elmúlt évek civil tüntetéseinek egyik részvevője. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik új vezetője egy minapi kerekasztal-beszélgetésen maga is arról beszélt, hogy egyfajta csalódottság, kiüresedés látszik, ami a tüntetéseken részt vevők számának csökkenésében is megmutatkozik. A mozgalomkutató Mikecz Dániel szerint viszont az elért sikerekre érdemes fókuszálni. Például arra, hogy a pedagógustüntetések nyomán vezéráldozatokra kényszerült a kormány: távozott több államtitkár és a Klik két vezetője is. Szerinte ezek a plagizáló Schmitt Pál lemondásához hasonló fegyvertények, azaz egyáltalán nem lebecsülendő a civil társadalom ereje.
