Közzétette előzetes álláspontját a magyar felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban a Velencei Bizottság. A jelentés szerint a törvény szabályai általában véve megfelelnek az európai gyakorlatnak, de számos követelménye túlságosan szigorú és nem is megalapozott, mert már működő felsőoktatási intézményekre is vonatkozik.

A Velencei Bizottság elismeri, hogy egy országnak joga van szabályozni a területén működő külföldi felsőoktatási intézményeket, kiváltképp, ha erre nem léteznek egyszéges európai normák vagy modellek. A magyar hatóságok döntésétől függ, hogy át kell-e alakítani ezt a keretszabályozást, és ha igen, mikor,

"de a módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében viszont más a helyzet."

A Velencei Bizottság másik fő megállapítása szerint túlságosan gyorsan fogadták el a törvényt, amely nem tette lehetővé, hogy transzaprens legyen a törvényalkotási folyamat, ráadásul az érintett feleknek nem adott lehetőséget az előzetes konzultációkra. Pedig ez a demokratikus legitimációját is szolgálná.

Bár a módosítás nem nevezett meg egyetlen intézményt sem, a Velencei Bizottság szerint a szabályváltozás főként a CEU-t érinti közvetlenül, például a névhasználati tilalom a 24 külföldi egyetem közül csak őket érinti.

A Velencei Bizottság a többi között felszólította a kormányt, hogy

• ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal (Amerikával ez mindenképp problémás, a szövetségi kormány ugyanis nem köt ilyet oktatási kérdésekben - a szerk)
• ne kelljen a székhelyen - vagyis például Amerikában - egyetemi oktatást nyújtani
• töröljék el a névhasználatra vonatkozó, indokolatlan szabályozást.

A szervezet szerint indokolatlan korlátozni a külföldi és a magyar partneregyetem közti együttműködést, és biztosítani kell azt is, hogy a munkavállalásra vonatkozó szabályok ne befolyásolják az egyetemi szabadságot.

A teljes jelentés

A kormány péntek este közzétett reakciója ott olvasható.

A CEU reménykedik

A CEU a Velencei Bizottság jelentése után azt közölte, a nemzetközi jogi szakértők megerősítették a CEU kezdetek óta képviselt álláspontját.

"Mivel New York állam és a magyar kormány között folynak a tárgyalások, a CEU bízik abban, hogy a résztvevő felek figyelembe veszik a Velencei Bizottság véleményét."

A CEU rektora, Michael Ignatieff korábban többször elmondta, soha nem hagyják el Budapestet, ezt üzente Soros György is.

Mostantól jobb lesz minden?

Az alkotmányjogászokból álló testület állásfoglalásait nem kötelező figyelembe venni, azonban a tagországok jellemzően figyelembe veszik az észrevételeket. A magyar kormány már több fontos törvényt is módosított a Velencei Bizottság iránymutatása szerint. A jelentést azzal zárták, ha a kormánynak lennének még kérdései, állnak rendelkezésükre.

A felsőoktatási törvény módosítása miatt az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított, miután szerintük a szolgáltatások szabad áramlását és a tanszabadságot is sérti a szabályozás, azonban azokat az észrevételeket a kormány lesöpörte az asztalról.

A CEU törvény ügyében a magyar Alkotmánybíróság még nem döntött. Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerint alkotmányellenes a törvény, de ez a vélemény már Áder János jelenlegi köztársasági elnököt sem hatotta meg, aki csont nélkül aláírta a törvényt. A CEU-törvény miatt több tízezres tüntetések voltak Budapesten, Áder János pedig kapott egy új becenevet.

A kormány egyébként nem kergeti tovább az amerikai szövetségi kormányt a CEU-ról szóló megállapodással, hanem beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írnak. Ezzel csak az egyik ellehetetlenítő pontot pipálják ki, a törvény alapján New York-i kampuszra még mindig szükség van.