Zelenszkij Brüsszelben: Ukrajna nem adhat fel területeket
Az európai támogatás a tettre készek koalíciójának kiállását jelenti, amelynek Magyarország nem tagja.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a csütörtöki Kormányinfón megkérdezték, hogy áll a Sorsok Háza projekt, mire Lázár csak annyit válaszolt:
Sehogy.
Aztán kifejtette, ha rövid időn belül nem történik valami, akkor projekt számára kialakított épületegyüttes nem a holokauszt áldozatainak új emlékközpontjaként fog megnyílni. Néhány hónapig még várnak, de ha nem történik előrelépés, akkor a kormány mást kezd a területtel.
Schmidt Mária személyesen reagált erre, közleményt adott ki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amiben a történész azt írja, a Sorsok Háza létrehozásának szükségességéről és fontosságáról a kormány Lázár János javaslata alapján döntött még 2013 nyarán.
Szerinte a cél azóta sem változott, közös feladatuk, hogy „az egész magyar társadalom, zsidók és nem zsidók együtt dolgozzuk fel a holokausztot, nézzünk szembe a múltunkkal, nevezzük meg a bűnösöket, méltó módon gyászoljuk meg az áldozatokat és állítsuk példaként az embermentőket.”
Ennek a célnak szerinte maradéktalanul megfelel a Sorsok Háza történészkoncepciója.
A végén pedig kijelenti:
Mindazonáltal szükséges felhívnunk a figyelmet arra, hogy amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.
