Ezt Cegléd fideszes polgármestere, Takáts László mondta a Magyar Nemzetnek. Az állami Mavir ennek az ellenkezőjét állítja. A magasfeszültségű vezetéket a ceglédi tanyavilágon és egy Natura 2000-es természetvédelmi területen keresztül tervezik megépíteni, Kecskemét déli iparterületre szállítaná az áramot Albertirsa felől.

A beruházásnak 2019 végéig kell megvalósulnia, idén márciusban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánították. A polgármester szerint ugyanakkor ők nem értesítették a lakosságot, mert az a megbízott cég feladata, így a tanyatulajdonok csak október elejétől kezdtek értesülni a tervekről. Ezzel szemben a Mavir azt írta a lapnak, augusztus elején már minden érintett önkormányzat kapott tájékoztatást a geodéziai felmérésekről.

„A múlt heti, Ceglédi Városi Televízióban adott nyilatkozatomban arra kértem az érintetteket, hogy egyelőre, az ügy tisztázásáig ne írják alá a nyilatkozatot. A beruházást nem, azonban a távvezeték, a város lakott külterületi részén történő, jelenlegi tervezett nyomvonalvezetését ellenzem” – mondta Takáts, de azt nem tudta megmondani, tervezik-e helyi népszavazás kiírását.

A nyomvonalról a Mavir azt mondta, hogy a lehető legrövidebb legyen, a Natura 2000-s áthaladást előzetesen egyeztették a területileg illetékes nemzeti parkok igazgatóságaival és erdészeti hatóságokkal. „A nagyfeszültség közelében egészségügyi kockázatot a rendszerirányítás közel 70 éves történelme során nem mutattak ki, így az élővilágra sem jelent veszélyt” – állítják.

Ennek ellentmond az Egészségügyi Világszervezet (WHO), akik állítják, a magasfeszültségű vezetékek 200 méteres körzetén belül lakó gyermekek körében 69 százalékkal nagyobb az akut limfoid leukémia kockázata.