Írásunk megjelenését követően megkereste szerkesztőségünket Horváth Csaba, aki jelezte: ő sosem szavazta meg fővédműként a római-parti gátnak a partmenti nyomvonalát. Mint kifejtette, a Fővárosi Közgyűlés – egy 2005-ben készült döntéselőkészítő tanulmányra alapozva – 2007. május 31-én döntött arról, hogy a római-parti védművet a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon kívánja megvalósítani és ehhez uniós forrásokra kíván pályázni. Mivel a III. kerületi önkormányzat ragaszkodott a partmenti nyomvonalhoz, a pályázat benyújtása elmaradt.

Horváth Csaba felidézte: a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István által hivatkozott 2009. május 14-i ülésén négyféle javaslat között választhatott a testület:

-        A 0. verzió a római-parti védművet akkori állapotában hagyja.

-        Az A jelű verzió szerint a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon meglévő védművet elbontanák és annak helyén mobilgátat építenének.

-        A B jelű verzió a partélen kívánt fő védvonalként mobilgátat építeni.

-        A C jelű verzió egy alacsonyabb, úgynevezett „nyári” gátat emelne a partvonalon és megerősítené a Nánási út – Királyok útja vonalában a meglévő védművet, amelyet továbbra is fővédműként kezel.

A Fővárosi Közgyűlés 2009. május 14-én 36 szavazattal egyhangúlag – tehát Horváth támogatásával - a C jelű verziót szavazta meg. (Mint írta, a Fidesz-frakció a közgyűlés munkájában ezen a napon nem vett részt.)

Horváth Csaba szerint Tarlós István III. kerületi polgármesterként, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként és főpolgármesterként is mindvégig a B jelű verziót képviselte, amelyet a Közgyűlésben soha senki nem szavazott meg. Magyarázatként megemlítette, hogy az előterjesztés szerint a B verzió számos kockázatot rejt magában: ilyen hosszú és ilyen magas mobilgát sosem épült Európában, nem véd a jeges ár ellen és túlzottan költséges.