A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" – szólt a kérdés.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, de a Kúria a felülvizsgálati eljárásában most mégis hitelesítette. A Kúria keddi ülésén elfogadott végzés jogerős.

A NVB nyáron arra hivatkozva tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy az nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A bizottság szerint a kérdés formailag a törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezi, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is.

Az NVB szerint a törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló. 

A felülvizsgálati kérelmet kedden elbíráló Kúria viszont úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. A bíróság szerint ugyanis nincs sem olyan tényleges, sem olyan potenciális következmény, amely a kérdés feltevése alapján rejtve marad a választópolgár előtt.

A mostani végzés indoklásában azt írták, hogy a kérdésben azonosítható a törvény, és a következetes alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat szerint az állampolgároktól a népszavazási kérdés tekintetében elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat.

Vagyis a hatályon kívül helyezni kívánt törvényt cím és szám szerint megjelölő népszavazási kérdés alapesetben nem sérti a választópolgári egyértelműség követelményét.

A Kúria szerint az átláthatóság biztosítására irányuló cél magából a törvénycímből egyértelműen kitűnik, amely cím a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés szövegének is részét képezi.

Az átláthatóság magában foglalja a pénzügyi átláthatóságot is, így azt is, hogy a törvény hozzájárul a pénzmosás elleni küzdelemhez - érvelt a Kúria.

Vagyis a bíróság szerint nem állítható, hogy a kérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása nincsen egymással összhangban, és emiatt sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.

A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének, ezért az NVB határozatát megváltoztatta és a kérdést hitelesítette.