Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A tisztességes tájékoztatás nem lehet jogsértő – mondta ki az Alkotmánybíróság.
„A közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni” – mondta ki az Alkotmánybíróság, megsemmisítve egy kúriai ítéletet, amely Hende Csaba Fidesz-képviselőnek, az országgyűlés törvényalkotási bizottsága elnökének adott igazat a nyugat.hu hírportállal szemben.
A történet: Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista önkormányzati képviselő (aki ellen most büntető eljárás folyik, de ez az ügy szempontjából érdektelen) a dohánykoncessziós pályázatokkal kapcsolatban 2013. április 29-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen egyebek között a következőket mondta:
„Teljesen kézivezérelt a dolog. A pályázatokat a Fidesz helyi vezérkara újszerű pártbizottságként véleményezte, a végső döntést pedig a választókerületi elnök, Hende Csaba mondta ki.” Erről tudósított a nyugat.hu „A trafiktörvény »az államosított korrupció iskolapéldája«” címmel és „A szocialisták visszacsinálják az egészet, ha módjuk lesz rá. Szombathelyen a nyertesekről Hende Csaba döntött – hangzott el egy mai sajtótájékoztatón” alcímmel. A hírportál „Fidesz: egy adócsalásért jogerősen elítélt szocialista politikus vádaskodik” címmel a cikkbe foglaltan közzétette a Fidesz szombathelyi szervezetének a sajtótájékoztatóra reagáló közleményét is, amely szerint Hende Csaba „a leghatározottabban visszautasítja Czeglédy Csaba hazug és alaptalan vádjait”. Hende ennek ellenére perelt, mert úgy vélte: megsértették a jó hírnevét és a becsületét. Nyilvános bocsánatkérést és 500 000 forint nem vagyoni kártérítést követelt.
Első fokon nyert, ám másodfokon vesztett, mert a Győri Ítélőtábla szerint a tudósítás szöveghű, hiteles volt, és nem várható el, hogy a sajtó a sajtótájékoztatón elmondottak valóságtartalmát még a lapzárta előtt ellenőrizze, csak az, hogy a másik felet megkeresse a vonatkozó információkért. Mivel ezt a lap megtette, felelőssége nem állapítható meg valótlan tények híreszteléséért. Csakhogy Hende Csaba a Kúriától kért felülvizsgálatot, és ott neki adtak igazat. A legfelső bírói fórum szerint „amennyiben ez a tényállítás valótlan és sértő, a sajtó felelőssége megállapítható. A sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatok tekintetében a sajtó maga döntheti el, hogy közzéteszi-e őket, vállalva ezzel az esetleges jogsértésért való felelősséget. Ha a közzététel mellett dönt, akkor nem mentesíti az objektív felelősség alól, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat vagy sajtóetikai szabályokat betartotta.”
Ezt az ítéletet semmisítették most meg az alkotmánybírák, mondván: a sajtó szerepe különleges, mert nem csupán egy a szólásszabadság jogosultjai közül, hanem olyan szereplő, amelynek működése különös alkotmányossági jelentőséggel bír. Az újságírók a vitatott esetben nem saját gondolataikkal igyekeztek befolyásolni a közvéleményt. A sajtótájékoztatókról való tudósításokkal kapcsolatban a közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli. Persze a sajtó jogai sem korlátlanok: visszaélést jelentene például, ha a sajtótájékoztatóról szóló tudósítás címe megtévesztő lenne a közlések forrását vagy természetét illetően, és azt a látszatot keltené, hogy a benne foglaltak a médiatartalom-szolgáltató saját állításai vagy nem vitatott közlések. A sérelmezett döntés indokolása azonban ilyen körülményre egyáltalán nem hivatkozik – mondta ki most az Ab, megjegyezve: a magát sértve érző közszereplő beperelheti azt a másik közszereplőt, aki szerinte az ő személyiségi jogait sértette. De nem az erről beszámoló lapot.
A döntést hajszállal, 8:6 arányban fogadták el. (A 15. tag, Juhász Imre nem volt ott.) Hat alkotmánybíró nem értett egyet a kúriai ítélet megsemmisítésével, sőt Salamon László azzal vádolta meg a testületet, hogy hatáskörét túllépve valójában jogalkotást végzett. Szerinte ugyanis a „híresztelés” fogalmának a határozatban idézett értelmezésére csak a törvényhozás lenne jogosult.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.