Az egykori optimista hivatalos prognózisok ellenére a szocializmus idején a bűnözés egyáltalán nem kezdett el fokozatosan csökkenni, sőt. A kriminalitás látványos visszaszorulásáról terjesztett „tündérmesék” az utóbbi években viszont egy kicsit mintha tényleg kezdenének valósággá válni – már amennyiben hitelt lehet adni a rendőrség által időről időre nyilvánosságra hozott országos és területi sikermutatóknak. Vonatkozik ez az egykor bűnös városként emlegetett Budapestre is, ahol tavaly már 43 ezerrel kevesebb bűncselekmény jutott a hatóságok tudomására (konkrétan 106 ezer helyett 63 ezer), mint egy évtizeddel korábban.

Az egyik kirívóan agresszív deliktum, a rablások esetében a csökkenés üteme még gyorsabb volt: 2006-ban még 1314 ilyen útonálló-bűncselekményt regisztráltak a 23 kerületben, tavalyelőtt és tavaly viszont már „csak” 615-öt, illetve 465-öt. A főváros bűnügyi fertőzöttsége egyébként – legalábbis a hivatalos adatok szerint – már rövidebb távon is feltűnően javul. Három évvel ezelőtt 6774 nyomozás indult például lakásbetörések miatt, a múlt évben ezzel szemben már kevesebb mint négyezer (a pontos adat: 3967). Egy másik klasszikus alvilági üzletág, az autólopások száma szintén jelentősen visszaesett: 2014-ben 2902 személygépkocsi tűnt el Budapestről, míg a múlt évben „mindössze” 1195. Az utóbbi időben elvitt járművek között feltűnően magas volt különben a Fordok és a Skodák aránya, az illegális alkatrész-kereskedők újabban nagy érdeklődést mutatnak ugyanis e két típus iránt.
Akadt azért példa ellenkező előjelű változásra is: az ismertté vált garázdaságok száma az utóbbi három esztendőben történetesen 2463-ról 2664-re emelkedett, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos leleplezett bűncselekményeké pedig 83-ról 120-ra változott. A rendőrség jelentős szakmai teljesítményként könyvelte el, hogy három éven belül másodszor is le tudott fejezni egy albán kereskedőhálózatot, amely marihuánát terített Magyarországon, s amit az első főnök lebukását követően átmenetileg annak testvérei irányítottak tovább.
A különféle törvénysértések nyomozása során a zsaruk igencsak változó hatékonysággal dolgoznak: a gyilkosságok gyanúsítottjainak tavalyelőtt például 78, a múlt évben 95 százalékát voltak képesek azonosítani. A súlyos testi sértések elkövetői közül a hatóságok durván minden második, a lopások tettesei közül viszont már csak minden ötödik-hatodik tettes személyazonosságát voltak képesek 2016-ban kideríteni. Még alacsonyabb a lebukási veszély a lakásbetörések végrehajtói körében, ahol alig 13 százalékos volt tavaly a felderítési mutató. A személygépkocsi-lopások nyomozása során pedig a múlt évben 10,7 százalékos hatékonysággal dolgozott a „yard”, vagyis nagyjából minden kilencedik autótolvaj került rendőrkézre. A kudarcnak is vannak azonban fokozatai: az utóbbi bűntettek esetében tavalyelőtt még csak 7-8 százalékos eredménnyel dolgoztak a nyomozók.
A bűnüldözés hatékonyságának a javulását a rendőrség a közterületre vezényelt egyenruhások számának emelkedésével hozza összefüggésbe. A szóban forgó állomány tavaly például több mint 5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A zsaruk reagálóképessége a rendőrség saját értékelése szerint állítólag ugyancsak javult: az intézkedés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között 2015-ben a hivatalos adatok alapján még 18 perc 50 másodperc telt el átlagosan Budapesten, a múlt évben már csak kereken 14 perc.