A sánta kutya sem éri utol a hazug embert. Így állunk.
Nem létezik Soros-terv, hogy Magyarországot el kell árasztani muszlimokkal. Ebből csak annyi igaz, hogy Soros úr nagyvonalúan segíti a menekülteket gyámolító jótékonysági szervezeteket, és támogatja az uniós tervet a szíriai menekültek letelepítésére a blokkon belül, Magyarországot is beleértve – írja a Financial Times kommentátora, aki szerint ennyi elég ahhoz, hogy Orbán Viktor démonizálja őt. Gideon Rachman úgy véli, Soros a nacionalisták új nemzedéke számára maga a tökéletes gonosz. Védi az egyéni jogokat, a világ 29. leggazdagabb embere, zsidó származása miatt könnyen azzal a szereppel lehet felruházni, mint a Rothschildokat, hogy pénzügyi árnyékhatalmat irányít. Ezt az összeesküvés-elméletet visszhangozzák a szélsőjobboldali csoportok világszerte. Néhány hatalmaskodó vezető okkal tart attól, hogy Soros Nyitott Társadalom Alapítványa azokat a civil szervezeteket támogatja, amelyek előmozdítják az oktatást, a szabad sajtót, a kisebbségi jogokat, segítik a korrupcióellenes kezdeményezéseket. „Az a tény, hogy meg kell őt védeni, nagyon szomorú tanúsága annak a kornak, amelyben élünk” – szűri le a George Orwellről elnevezett díj és az Európai Sajtódíj birtokosa.
A nem létező Soros-tervről hirdetett meg nemzeti konzultációt a magyar miniszterelnök.
Ez a szándék annyira őszinte, mint amikor az úttörőket kivezényelték a reptérre, hogy lelkesen integessenek Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárnak.
HVG
„Azt üzenem a magyaroknak, hogy soha nem hazudok nekik, soha nem árulom el őket, és mindig harcolok értük” – nyilatkozta Orbán Viktor napra pontosan öt éve a német Handelsblattnak. Meg azt is: „Ha van a földgolyón egy ember, aki nem szeretném, hogy az ellenségem legyen, az Angela Merkel. Éppen ezért örülök neki, hogy baráti a viszonyunk.”
Régi szép napok.
A németországi választások egyik tétje ma már az, meddig becsmérelheti büntetlenül a magyar miniszterelnök az európai értékrendet, amelyet a legkövetkezetesebben Merkel képvisel.
A másik, súlyosabb tét pedig az, hogy merre megy Európa. Mindezt megpendítjük Fókuszban rovatunkban.
Az Európai Unión kívül is van élet, de hogy milyen, arra Oroszország a példa. Világ rovatunk bepillant a legutóbbi ottani helyhatósági választásokba. Ezeken csak azok indulhatnak el, akiknek a jelölését a helyi parlamenti képviselők 5–10 százaléka írásban támogatja. Vagyis a brancson belüliek döntenek arról, kiket fogadnak be maguk közé. A Szellem rovat pedig arról tudósít, hogy gyújtogatásokkal fogadta a sértett hívők egy része azt a filmet, amely a későbbi II. Miklós cár ifjúkori szerelmi afférjáról szól. A hatalom ezt a randalírozást eltűri, aminek hátterében Putyin elnök és az ortodox egyház hatalmi szövetsége sejlik föl.
Hazai terepen pedig a szokásos sivárság: új startot vesz Farkas Flórián, adóoptimalizálásra használják a nyugdíjas-szövetkezeteket, és ma is élő gyakorlat maradt a fiktív tőkeemelés. Ha pedig a HVG ennek valódiságát firtatja, megfenyegetik. Bár nem éppen kifogástalan magyarsággal: „...bármilyen agyszülemény , ami a cégeinket hátrányosan érinthetik , az ilyen megnyilvánulásaikat mellőzni szíveskedjék. természetesen , minden valótlan állítás mérhető anyagilag.”
FARKAS ZOLTÁN
szerkesztő
