Juhász Gábor: Hé, komcsik!

Budai Gyula, a Fidesz-frakció értelmiségi szekciójának némethszilárdja, jól beszólt. Az egykori elszámoltatási kormánybiztos egy bekapcsolva felejtett parlamenti bizottsági mikrofonon át leleplezte az államszervezetbe befurakodott komcsikat, akik bírónak álcázva magukat belülről bomlasztják az Orbán-rendszert. Nagy bátran persze nem a kormányfő környezetében kereste őket, pedig nem kellett volna sokat kutatnia ott az egykori MSZMP-tagok után, hanem az egész ítélkezői kart bolsevikozta le. Azokat a jogásztársait, akiknek jó része, mint címlapsztorinkból kiderül, legfeljebb egyetemista lehetett a Kádár-érában – éppen úgy, ahogy a most gyűlölködő politikus is az volt. Meg a Fidesz-vezérkar magja. A pályáját az egypártrendszer katonai ügyészségén kezdő Budait persze

nem árnyalt gondolkodást remélve nevezhették ki parlamenti államtitkárnak,

sokkal inkább azért, mert erős hajlama van a politikaipöröly-szerepre.Alkalma is lesz ezt gyakorolni, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis csak az kérdés, milyen arányban nyer jövőre a Fidesz. Ennek ellenére – annak kapcsán, hogy egyre többek szerint az Orbán-párt ellenében a Jobbikkal is össze kell fognia mindenkinek – Mérő László véleménye mellett cikkben is eljátszottunk a gondolattal, hogy különböző 2018-as parlamenti választási eredmények milyen következményekkel járnának. Persze Mészáros Lőrincnek és üzlettársainak, mint Csizmadia Ervin interjújából is kiderül, nem kell nagyon izgulniuk a jövőjük miatt – nézegetve a politikai felméréseket –, így sokan semmi kockázatot nem látnak az ő tőzsdei cégeibe fektetni. Annál több hasznot remélnek viszont attól, hogy a felcsúti csodatevővel társulnak.

Pedig nehéz a politikában ilyen-olyan mélyen elmerülő oligarchák élete,

könnyen a pártvonalon és partvonalon kívül, sőt esetleg a börtöncellán belül találhatják magukat.

Az olvasóinknak már ismerős Simicska- vagy Spéder-történet után most a dagesztáni Szulejman Kerimov esetét taglaljuk. Az orosz szenátor nizzai letartóztatása azért lehet különösen érdekes itthon, mert ő áll a Dunaferr mögött. Hogy nemcsak a politika, hanem a politikus is forgandó, most a csehszlovák államiság atyjának, Tomas Garrigue Masaryknak az életútján mutatjuk be. Ő az Osztrák–Magyar Monarchia liberális politikusából lett a kisállami nacionalizmus képviselője.

Hogy Vona Gábor Jobbik-elnök hasonló mértékű fordulata a gárdától a néppártosodásig hiteles-e vagy csak puszta politikai termék, ma még eldönthetetlen. Mindenesetre az irányváltás lázban tartja a magyar közéletet, főleg a baloldalt, és ebben a felhevült helyzetben egy percre egészen üdítő az a politikai ostobaság, amit Budai államtitkár a mikrofonba motyogott.

A szerző a HVG vezető szerkesztője.