Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Négy évvel ezelőtt a választás újabb kétharmadot hozott a Fidesznek, holott akkor a választás bejelentésének időpontjához legközelebbi mérések szerint kicsit rosszabbul állt a teljes népességben, mint most. Négy éve például az Ipsosnál – ma Závecz Research (ZRI) – fej-fej mellett állt a Fidesz, illetve a teljes ellenzéki tábor.
Most a Fidesz előnye Záveczéknél a biztos szavazókat nézve 6 százalékpontos a legutóbbi, decemberi mérés alapján. Az adatokból látszik, az MSZP nemcsak az elmúlt pár hónapnak, hanem az elmúlt négy évnek is a legnagyobb vesztese: támogatottsága gyakorlatilag megfeleződött 2014-hez képest. Sőt, a ZRI-nél még ennél is rosszabbul áll.
Gyurcsány Ferenc viszont örülhet: sikerült a DK pozícióját javítani. Ha nem is kiugróan, de legalább stabilan a parlamenti küszöb (5 százalék) fölé mérik mindhárom általunk megnézett közvélemény-kutatónál, a ZRI-nél, a Mediánnál és a Nézőpontnál.
Az LMP is szépen erősödött. A gőzerővel néppártosodó Jobbik kiugróan nem növelte támogatottságát, 1-3 százalékot erősödött. Az Együtt mostanra az alig mérhető kategóriában van, ahogy a Párbeszéd sem látható nagyon szabad szemmel.
A bizonytalanok aránya kevesebb volt most, mint 4 évvel ezelőtt. Ami viszont érdekes, hogyha a teljes népességre vett adatokat nézzük, akkor két intézetnél is éppen úgy áll a Fidesz, ahogy négy éve. (Az infografikán az intézetek nevére kattintva jön elő a hozzájuk tartozó mérési eredmény.)
Az adatokhoz annyi megjegyzést fűznénk, hogy a 2014-es és a mostani bejelentés előtti, utolsó mérések eredményét ábrázoltuk, melyet a közvéleménykutatók.hu oldalon összegeztek, ám a Mediánnak egyelőre csak novemberi adatai voltak, négy éve pedig náluk az MSZP, a DK és az Együtt esetén szintén egy hónappal korábbi, 2013 decemberi mérések álltak rendelkezésre a biztos pártválasztókról.
Még sok minden formálódik
A baloldalon egyelőre tart az egyezkedés: bár Molnár Gyula MSZP-elnök csütörtökön megerősítette, az MSZP és a Párbeszéd közös listát állít, aminek következtében a kettősnek 10 százalékot kell elérnie. Beszéltünk ugyanakkor olyan szocialistával, aki egyáltalán nem vette biztosra, hogy végül tényleg így vágnak neki a választásnak. A névtelenséget kérő politikus azt mondta, ha a párt támogatottsága nem javul jelentősen a következő, január végi mérésig, akkor szerinte nem fognak közös listát állítani. A méréseknél a hibahatár ugyanis simán lehet 3-4 százalékpont, így ha például 14-15 százalékra mérnék az MSZP–Párbeszéd-duót, nem lehetne mérget venni arra, hogy bejut a parlamentbe.
Erről az MSZP a végső döntést a február 10-i kongresszusán hozza meg. Az egyéni jelölteket tekintve nagyobb a mozgástér: ott – igaz, milliós anyagi veszteség árán – az utolsó pillanatig vissza lehet léptetni egymás javára a képviselőket. A legutolsó verzió szerint az MSZP "rávágta" az ajtót az Együttre, amely így a DK-val állapodhat meg a koordinációról. Juhász Péter belvárosi és Szabó Szabolcs csepeli körzetén kívül – ahol a szocialisták Bangóné Borbély Ildikót indítják – több, az Együtt számára fontos körzet a DK-nál van.
Török Gábor politikai elemző szerint a választás tétje óriási, a Fidesz számára is: mégpedig az, mekkora többséggel nyeri meg a választást. Szerinte kétharmadtól a relatív többségig – vagyis ténylegesen a kisebbségi kormányig – bármi elképzelhető. Az elemző a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, az ellenzéknek ezt a tétet kellene megfogalmaznia a kampányban, szerinte hiteltelen, ha egy 8-9 százalékos párt kormányra kerülésről beszél. A választási kampány hamarosan hivatalosan is elindul, kérdés, mire jutnak.
