"Úgy ítéljük meg, hogy aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra, és ebben az esetben természetesen semmi kifogásunk nem lehet, hogy akár aktívan, akár passzívan választójogát gyakorolja" – mondta az akkor még fideszes parlamenti képviselő, a párt akkori alelnöke, Áder János 1993. szeptember 28-i felszólalásában.
Áder, aki 2012 óta köztársasági elnök, több érvvel is alátámasztotta, hogy a Fidesz, más ellenzéki pártokhoz hasonlóan, miért nem támogatja az elképzelést.
"Mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizetõ polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz."
Nem támogatták, mert:
- "mert sokkal nehezebben ellenőrizhetõ a választások tisztasága."
- "mert ez jelentősen növelné a költségeket."
- "mert a választási eredmények végsõ megállapítását hetekig függőben hagyná."
A Fidesz 2011-ben kiterjesztette a választójogot a határon túl élő magyar állampolgárokra is.
Mostanság ezzel a témával kampányol Gyurcsány Ferenc DK-elnök is, azt szeretné, ha nem voksolhatnának azok, akik sosem éltek Magyarországon. A 24.hu megbízásából januárban készült kutatás eredménye azt mutatta: a megkérdezettek 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarok is beleszólhatnak az ország ügyeibe, 40 százalékuk pedig el is venné a szavazati jogukat.
Áder teljes akkori felszólalását itt olvashatja végig, a sztorit és a coubot a 444.hu szúrta ki.
Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
