Kívülállónak nehezen elképzelhető, szigorú motozási és biztonsági rezsim uralkodik a miskolci börtönben, áll a Magyar Helsinki Bizottság jelentésében. Az emberi jogi civil szervezet azt állapította meg, hogy a raboknak az ügyvéddel való találkozás előtt is után meztelenre kell vetkőznie, és leguggolnia, ami a szervezet szerint gyakorlatilag testüreg-ellenőrzést jelent. Ugyanígy járnak el a munkából a zárkába érkező rabokkal, és a nem dolgozókkal is. Egymillió motozásra nyolc kábítószer-, SIM-kártya vagy mobiltelefon-találat akadt, ami a Helsinki szerint elenyésző eredmény, és nem indokolja a bánásmódot.

MTI / Koszticsák Szilárd

A börtön szerint a motozás fontos és szükséges, "nem elhanyagolható a motozások preventív hatása sem, mert a szigorú rendszerességgel végrehajtott ilyen jellegű tevékenység bizonyítottan visszatartja a fogvatartottakat a tiltott tárgyak már ismert útvonalon, illetve módszerrel történő bejuttatásától, vagy a bv. intézeten belüli kereskedelmétől". És szerinte a megvalósuló motozás nem minősül testüreg-átvizsgálásnak. Egy dolgozó rabnak napi átlag tíz motozást kell elviselnie. Ilyen tömegű, és ilyen csekély hatékonyságú motozás a Helsinki szerint sérti az emberi méltóságot.

A Helsinki szerint a miskolci az ország egyik legzsúfoltabb börtöne, és kevés a zárkán kívüli elfoglaltság. Ezt a börtön is elismeri. Jellemzően előzetes letartóztatások alanyai vannak a börtönben, a 220 fős intézményben 160 százalékos a telítettség. Kevés a reintegrációs tiszt, 60 rabonként van egy, így kérdéses a Helsinki szerint, hogy a börtön hogy felel meg a reintegrációs feladatnak, azaz annak, hogy az elítélteket visszavezesse a társadalomba. A börtön szerint csak úgy lehet több ilyen tisztet felvenni, ha az állománytáblát a Belügyminisztérium engedélyével módosítja a börtön. A látogatáskori 357 rab közül hat fő volt reintegrációs őrizetben, a börtön szerint ez a szám egyre nő, 2017 októberére 29 főre nőtt.

A börtönben a láthatásra érkező családtagok nem érhetnek hozzá a fogvatartottakhoz, és ez a tiltás mindenkire vonatkozik, ami túlzott szigor a Helsinki szerint, és nagy feszültséget okoz a rabok körében. A börtön fontolgatja, hogy ezen az egységes rendelkezésen finomít.

Fazekas István

Az ügyvédi beszélőt pedig kamerával rögzítik, ami sérti az ügyvédi titkot a Helsinki meglátása szerint – a börtön szerint eddig nem volt panasz az eljárásra a jogi védelem részéről.

A labilisebb, érzékenyebb rabokat az egészségügyi körletben helyezik el, ami egyfelől valamiféle védelmet jelent, de nem segíti elő az érintettek kezelését, állapotának javulását – a helyzet orvoslására ki kellene alakítani egy külön részleget, erre viszont nincs elég hely a börtönben, ezt elismeri az intézmény is. A szexuális bűncselekményeket elkövetőknek vagy szexuális kisebbséghez tartozóknak nincs kijelölt zárka.

A zsúfoltság nagy, sok zárka ablakára kilátásgátló van szerelve, belül állandó a félhomály, nappal is égnie kell a lámpának. A kilátásgátlót a börtön szerint a tiltott kapcsolattartás elkerülése miatt kell használni.

Felmerül a verbális és fizikai erőszak vádja is a fogvatartottak sérelmére, a börtön tagad minden ilyesmit. A fogvatartottak panaszkodtak a magas telefontarifákra is, az ügy a drága börtönmobilokkal együtt már korábban botrányt kavart. A rabok arra is panaszkodtak, bár kifizetik a konditerem díját, mégsem használhatják azt, a börtön ezt tagadja.

A kormány nyolc börtönt akar építeni a zsúfoltság csökkentése érdekében, de az építkezések csúsznak.