Pénteken délben hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben.
A Magyar Helsinki Bizottság tavaly október 1-jén indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen a "Nemzeti Konzultáció" miatt. A civil jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott "nemzeti konzultációs kérdőívében" szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. A kérdőivben ugyanis az állt, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.
Az első- és másodfokú bíróság is úgy találta, hogy ez valótlan tartalmú, illetve a valós tényeket hamis színben tüntette fel. A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú döntéssel, amely februárban kimondta, hogy a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Helsinki Bizottságról. Az ítélet fenntartotta a kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezést, de míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát,
a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel.
A per során ideiglenes intézkedésként a Fővárosi Ítélőtábla már megtiltotta a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor a kérdőívek kiküldése már megtörtént. A per érdemi tárgyalása ezután kezdődött el.
A Fővárosi Ítélőtábla pénteki ítélete szerint a konzultációban az 5. "kérdés" magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a "kormány véleményének", hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet. Azt is leszögezte a másodfokú bíróság, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint kormányzati szerv nem igényelhet alapjogi védelmet, mert ez a védelem a polgárokat illeti meg az állammal szemben.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.
A bíróság a kormányszervet jogerősen 2 milliós sérelemdíj kifizetésére kötelezte azon túl, hogy a sajnálkozását az MTI-n és a kormany.hu nyitóoldalán is közzé kell tennie harminc napig. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől a közkeletűen "propagandaminisztériumként" emlegetett kormányszervet.
