Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Ahogy korábban megírtuk, Gulyás Gergely a Fidesz nevében alkotmánysértőnek nevezte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság érvénytelennek minősített 4360 külföldről érkezett szavazatot, mert a borítékuk nem volt biztonságosan lezárva, a döntést pedig a Kúria is megerősítette. Az ügy elvérzett az Alkotmánybíróság előtt: a testület a Fidesz panaszát visszautasította. Erről részletesen itt írtunk.
A kormányfő a múlt pénteken a Kossuth rádiónak adott interjúban maga is kijelentette, hogy a Kúria elvett tőlük egy mandátumot, így nem 134, hanem 133 képviselővel vágnak neki a következő ciklusnak. Később sajtósa, Havasi Bertalan a PestiSrácoknak azt mondta, "a Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba".
Darák Péter most arról beszélt: a "beavatkozás" jogi értelemben azt jelenti, a Kúriának alkotmányos felhatalmazása van arra, hogy a választás tisztaságát őrizze, vizsgálja, jogorvoslati kérelem esetén elbírálja, tehát törvény alapján kötelessége felülvizsgálni a választási eseményeket.
Arra a kérdésre, hogy "politikailag motivált döntést" hoztak-e az ügyben, azt válaszolta: "a kérdés nem megválaszolható, hiszen a bírák saját szakmai szabályaik alapján döntenek". Azok a körülmények, amelyeket a sajtókritikák az elfogultság bizonyítékaként említenek, vitathatóak – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a Kúriának az említett törvényi kötelezettségét rendkívül gyors eljárásban kell gyakorolnia. Az elmúlt két hónapban háromnapos határidővel 170 határozatot hozott 18 bíró, azaz tanácsonként csaknem 30 ügyet döntöttek el.
Az új szabályozás szerint a levélszavazatok leadása új problémákat vetett fel, amelyekkel korábban a Kúria még nem találkozott – mondta Darák. Hozzáette, hogy egy egyszerű postai borítéknál nem lehet ellenőrizni, hogy felnyitották-e vagy sem, a hivatalos válaszborítékon ennek nyoma van. A részletszabályok nem mondják ugyan ki, hogy a sima borítékban benyújtott szavazat érvénytelen, de azt igen, hogy a nem lezárt boríték érvénytelen – magyarázta.
Kijelentette, a bíróság értelmezte a nem lezárt boríték fogalmát, és a korábbi gyakorlat alapján úgy látta: elfogadható az az értelmezés, hogy a sima boríték nem garantálja a szavazat "érintetlenségét és ellenőrizhetőségét". "Ez tehát valószínűleg az oka a bírósági döntésnek, de erről én is csak olyan távlatokból tudok beszélni, mint ön, mert a (...) Kúria elnöke sem szólhat bele konkrét ügyekbe" – fogalmazott.
Három fórum – mondta Darák – egybehangzóan foglalt állást a kérdésben, majd az Ab elé került az ügy, amely kinyilatkoztatta, hogy nem tartozik rá. Ugyanakkor az Ab a határozat indokolásában utalt egy olyan felfogásra, amely "ellentétben állhat" a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria által kifejtetett állásponttal.
Ezt Darák Péter nyugtalanítónak nevezte, és közölte: a Kúria elnökeként felelőssége az, hogy egy ilyen tisztázatlan helyzetnek a megoldására "valamit" találjon. Szerinte két megoldás lehetséges: az egyik, hogy megtárgyalják az Ab-vel, hogy melyik értelmezés tűnik alkotmányosnak, a másik pedig, ha nem "jutnak dűlőre", hogy jogalkotás következzen.
A műsorvezető felvetéseire reagálva jelezte: át kell gondolni a konstrukciót; ha a magyar jogon kívüli akadályokba ütközik a levélszavazatok érvényesítése, akkor erről "jogalkotási módon" kell gondoskodni vagy más megoldást kell keresni.
Darák Péter közölte: kollégiumi értekezletet hív össze, és ezen a választási bíráskodásban részt vevő bírák áttekintik az összes kritikus ügyet és konklúziókat fognak megfogalmazni.
