Nem vár 1-1,5 évig azzal a Fidesz, hogy megtiltsa az életvitelszerűen közterületen tartózkodást, a parlament előtt lévő hetedik alkotmánymódosítással elintéznék ezt is - tudta meg a hvg.hu. A törvényalkotási bizottság MSZP-s alelnöke, Harangozó Tamás azt mondta, szerdán 19.21-kor kapták meg azt a zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely kimondja:

"Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás."

Kiegészítésként egy másik passzushoz hozzáírnák azt is, "a közterület közcélú használatát" védené az állam és a helyi önkormányzat azzal, hogy törekszik valamennyi hajéktalan számára szállást biztosítani.

Harangozó Tamás egy másik, nehezen értelmezhető pontot is talált a módosításban, amellyel azt mondanák ki,

"Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége."

Ebben a keresztény kultúra védelme az új elem.

Harangozó a szöveget nem küldte át, mert az egyelőre előkészítő anyagnak minősül és a parlament honlapján sincs fent, azonban a Facebook oldalán nyilvánosságra hozta. Azt mondja, szabályellenes olyan szöveget beemelni, amellyel az eredeti módosító nem foglalkozott, így ez szerinte a jogalkotás legalja.

A közterületen a tilalom ellenére tartózkodó hajéktalanok szankciónálásáról a szövegben nincs szó. A törvényalkotási bizottság csütörtök reggel ülésezik, a többi között az Alaptörvény hetedik módosítása is napirenden van. A zárószavazás előtti módosítót kormánypárti képviselők jegyzik, a szabályok miatt nem kell nevesíteni, hogy ki.

Az Alaptörvény hetedik módosításával eredetileg a következő fontosabb elemek szerepeltek:

• Az Alaptörvényben rögzítik, hogy nem kaphat menedékjogot az, aki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nem volt kitéve üldöztetésnek
• A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos – vagyis kétharmados – törvény határozza meg
• A menedékjog elbírálásának feltételeit is sarkalatos törvény határozza meg
• Rögzítik, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában
• A közigazgatási bíróságokat is a gránit szilárdságú Alaptörvénybe vésik
• Útmutatást adnak a bíróságoknak a jogértelmezéshez
• A szomszédokra hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot
• Az állam jogi védelemben részesíti az otthont

Az Alaptörvény módosítása mellett benyújtották a Stop Soros törvénycsomagot is, amely bizonyos elemeiben szigorúbb, mint a korábbi elképzelés volt, azonban két olyan fontos pontot kivettek, amely miatt a Velencei Bizottság vizsgálatot folytatott. A két javaslat általános vitájáról ebben a cikkben olvashat bővebben.

A közterületen élés tilalmát a bizottság egyik fideszes alelnöke, Bajkai István vetette fel kedden. Bejelentette, a Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen a jelenlegi formában megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás. Szerinte minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely és a munkalehetőség. Bajkai szerint évtizedes probléma, hogy sokan életvitelszerűen használják a közterületeket, ami a közbiztonsági és közegészségügyi veszélyek mellett megterhelő a városban élőknek.

A Város Mindenkié csoport egyik aktivistája, Misetics Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, a hatóságok már most is fel tudnának lépni a közterületen élőkkel szemben, ehhez nincs szükség módosításra. Szerinte ez inkább "hecckampány" lesz, az önkormányzati választások előtt tapasztalható nekibuzdulás. A felvetés ellen a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott. Álláspontjuk szerint a mostani Alaptörvény is lehetőséget ad a hajléktalanság kriminalizálására, "a hajléktalanság ellen nem a büntető igazságszolgáltatással, hanem szociális eszközökkel kell az államnak fellépnie."