Benyújtotta a kormány az Alaptörvény hetedik módosítását, a 2016-os verzióhoz képest több változás is van. Akkor ugyanis a migrációs helyzetre akartak reagálni, bár ahhoz képest is szigorúbb szabályokat vezetnek be:

• Az Alaptörvényben rögzítik, hogy nem kaphat menedékjogot az, aki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nem volt kitéve üldöztetésnek
• A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos – vagyis kétharmados – törvény határozza meg
• A menedékjog elbírálásának feltételeit is sarkalatos törvény határozza meg
• Rögzítik, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában
• A közigazgatási bíróságokat is a gránit szilárdságú Alaptörvénybe vésik
• Útmutatást adnak a bíróságoknak a jogértelmezéshez
• A szomszédokra hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot
• Az állam jogi védelemben részesíti az otthont

Ezeken a pontokon tehát csak akkor lehet változtatni a jövőben, ha Orbán Viktor meggondolja magát, vagy, ha az ellenzék kétharmadot szerez.

Menekültügy

A kormány rögzíti, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be (ezzel az uniós kötelező betelepítési kvótát akadályoznák meg), idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – csak a hatóságok által elbírált kérelmek alapján élhet Magyarországon, az elbírálás szabályait kétharmados törvényben szabályozzák.

A módosítás szövegéből nem, csak az indoklásból derül ki, hogy nem minden menedékjogra vonatkozó törvényt szabályoznának sarkalatos törvénnyel, "a Javaslat az alapvető szabályok között elsősorban például a menedékjog biztosításának anyagi jogi rendelkezéseit javasolja" minősített többséggel elfogadni.

Benne maradt a tervezetben, hogy a Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani, a csoportos kiutasítás tilos. Olyan államba senkit nem lehet kiadni, ahol az a veszély fenyegeti, hogy kínozzák vagy megölhetik.

Alaptörvényben szabályozzák azt is, ki kaphat menedékjogot, ebben nincs újdonság, abban viszont igen, hogy beemelik a biztonságos harmadik ország kitételt, bár a kormány azzal érvel, itt a Genfi egyezményt veszik alapul.

Míg a 2016-os alkotmánymódosításnál a népszavazás eredményével érvelt a kormány, az új változatban már az országgyűlési választási eredmény az érv, erre hivatkozva állítják, hogy a magyarok nem akarják, hogy "Magyarország bevándorlóországgá váljon".

Közigazgatási bíróság

Az új kormányzati ciklusban létrejön a közigazgatási bíróság, amely bekerül az Alaptörvénybe is. A "rendes" bíróságok legfőbb szerve a Kúria, a közigazgatási bíróságoké pedig a Közigazgatási Felsőbíróság.

Fontos az a rész is, ahogy a kormány útmutatást ad a bíróságoknak, hogyan kell értelmezni egy törvényt:

"A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Iránymutatás eddig is volt az Alaptörvényben, az új elem, hogy a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.

Ez a rendelkezés – a többivel ellentétben – csak 2019. január 1-én lép hatályba.

Korlátozzák a gyülekezési jogot, az otthon védelme az Alaptörvénybe kerül

Ahogy korábban beharangozta a Fidesz, az Alaptörvényben korlátozzák majd a gyülekezési jogot, méghozzá azon az alapon, hogy "a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével".

Az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében – fogalmaz a szöveg. Az indoklásban idézik az amerikai Legfelsőbb Bíróságot, amely szerint az otthon a "fáradt emberek utolsó mentsvára".

A változtatással azt akadályozzák meg, hogy politikusok – így Orbán Viktor – háza előtt tüntetni lehessen. Ez természetesen nem szerepel az indoklásban, az viszont igen, hogy a médianyilvánosság növekedése miatt a magánszféra új kihívásokkal néz szembe, amelyre reagálni kell. Ezzel "új szintre emelkedik a magánélet védelme".

Felülírnák az Uniót is, megint

A kormány ismét bepróbálkozik azzal, hogy az Alaptörvényre hivatkozva figyelmen kívül hagyna uniós jogszabályokat, kötelezettségeket. Ezt így el lehet fogadni, azonban így biztos nem maradhat.

Az EU által is szabályozott területeken (a menekültek befogadása is ilyen) az uniós jogszabályok felülírják a magyar jogrendszert, legalábbis abban az értelemben, hogy az uniós joggal nem mehet szembe Magyarország. Brüsszel nem lép közbe, ha egy ilyen, az uniós jogot felülíró tervezetet lát, megvárja, amíg az Országgyűlés elfogad egy törvényt, ezt követően pedig eljárást indít. Ennek előre meghatározott menetrendje van.

Alapesetben a magyar kormánynak két körben két hónapja van a kifogásokra válaszolni, bár tavaly a Lex CEU és a civiltörvény esetében ezt egy hónapra rövidítette le az Európai Bizottság. (Igaz, ha késik a kormány a válaszadással, azt nem szankcionálja.) Ha a két körben sem születik megállapodás, az Európai Bíróság elé kerül egy ügy, ám ott is több hónapig tart az eljárás, így alsó hangon másfél évvel lehet számolni, mire megsemmisít a testület egy jogszabályt.

A Velencei Bizottság is mondhat véleményt az ügyben, ezt a kormány jellemzően figyelembe szokta venni, most ráadásul kapott egy erős figyelmeztetést is a CDU-tól.

A kormány benyújtotta a Stop Soros törvénycsomagot is, arról részletesen itt írtunk.