Török Ádám MTA-főtitkár a hvg.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy:

„vázolnék egy elméleti modellt arról, hogy az alapkutatás esetében miért nincs értelme a hatékonyság mérésének. A neve vonósnégyes-paradoxon: egy kvartett 45 perc alatt lemezre veszi Beethoven egyik vonósnégyesét, és ebből 10 ezer dollár bevételre tesz szert. Pár év múlva a kvartett megint összeül, és 40 perc alatt veszi fel ugyanezt a vonósnégyest. Megint 10 ezer dollár a bevétele. Javult vajon a kvartett hatékonysága, mert rövidebb idő alatt játszotta a darabot?

Bizonyos esetekben – mint például a művészet, az alapkutatások jelentős része – a hatékonyságot nem lehet mérni. A pozitív hatások, amelyek miatt érdemes pénzt fektetni ezekbe, sokkal később jelennek meg. Ilyen alapon a Nemzeti Múzeumot sem kellene fenntartani. Milyen hasznot hoz a társadalom számára? Természetesen hoz, de nem mérhetőt.”

Erre reagált nyílt levelében az Állami Számvevőszék elnöke (négy részletben, 1., 2., 3., 4.), szerinte Török kijelentése „azért rendkívül meglepő, mert ellentétben van Magyarország Alaptörvényének szellemiségével és előírásaival, valamint az ország versenyképességét erősítő célkitűzésekkel”.

Alapvető igény a demokratikus társadalmakban, hogy a közpénzeket és a közvagyont használók tevékenységükben törekedjenek a gazdaságos, hatékony és eredményes működésre. Magyarország Alaptörvénye a társadalmi igényekkel összhangban fogalmazza meg a költségvetési gazdálkodás elveként a kiegyensúlyozottságot, átláthatóságot és fenntarthatóságot. Ezen túlmenően a költségvetési szervek számára törvény és kormányrendelet írja elő, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a teljesítmény követelményeivel, amellett hogy szabályosan is bánjanak a közpénzekkel és a közvagyonnal.

Domokos szerint Török tévedésben van, amikor azt mondja, a hatékonyságot nem lehet mérni, a „kutatás-fejlesztésre fordított adófizetői forintok, vagyis közpénzek felhasználása ugyanis nem a művészi szabadság kategóriájába tartozik. Nagyon is hatékonysági, versenyképességi kérdés. Egyáltalán nem mindegy, hogy az állam, mint megrendelő – amelynek az Alaptörvényben deklarált kötelezettsége a közpénzek hatékony és eredményes felhasználása, a költségvetési egyensúly fenntartása, valamint a gazdasági növekedés előmozdítása – milyen pozíciót foglal el, és legfőképp milyen eredményekkel számolhat.”

Domokos meggyőződése szerint „minden közpénzből finanszírozott szervezet felé elvárás a közpénzek eredményes és hatékony, tehát a teljesítménykövetelményeknek megfelelő felhasználása. Ez alól a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata sem lehet kivétel. Intézményi szinten a hatékonyságot növelő kritériumok előírása, érvényesülése, mérése és értékelése hozzájárul az intézmény tevékenységének teljesítménynöveléséhez, ami kedvező hatást gyakorol a költségvetés fenntarthatóságára, és amellyel maga az ország is dinamikusabbá válik.”

Kioktató levelét Domokos azzal zárja:

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: Magyarország versenyképessége szempontjából a legfontosabb, hogy minden közpénzkiadással szemben teljesítménykövetelményt kell állítani a felelős közpénzt költő vezetőknek. A sikerhez nagyban hozzájárul a kutatások és az innovációk számának az ösztönzése, a kutatás-fejlesztésre fordított közpénzek hatékony, teljesítményközpontú felhasználása. Mindezek alapján úgy vélem, Török Ádám, az MTA főtitkára téved, amikor úgy gondolja, hogy a közpénzből megvalósuló alapkutatások esetében nem kell figyelembe venni a hatékonyságot. Úgy vélem, ez a szemlélet nem Magyarország fejlődését szolgálja, és nem biztosítja a felelős közpénzfelhasználást.