Az elmúlt fél évben – tehát amióta az NMHH felügyeli a rádiók hallgatottságát –, nem változtak jelentősen az erőviszonyok az országos adók rangsorában. Ami a szakemberek ingerküszöbét is megütötte az, hogy a teljesen ”kereskedelmire” hangolt Petőfi Rádió Budapestet kivéve most már minden fronton folyamatosan előzi a Rádió 1-et, a Katolikus Rádióra pedig az elmúlt fél évben egyre kevesebben kapcsoltak. Ez a két adat azonban nem borította fel a piacot. Érdemben a televíziók nézettsége sem változhat, ha a rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is ugyanazok a cégek, ugyanúgy mérnek, mint eddig. Ebben az esetben a nagy csatornák nagyok maradnak, a kicsik a legjobb esetben is csak kicsivel lehetnek nagyobbak, egy-két csatorna pedig felkerülhet a tv-s térképre. Ennek persze fontos feltétele a fent már említett, bevált mérési technikák megtartása.

A rádiók hallgatottságát persze nem az NMHH méri, a hatóság csak közli a profi piackutatók (M-Meter Kft. és a Kantar Hoffmann közös konzorciuma) adatait. Ez a forgatókönyv lehetne talán az egyetlen – ha nem is fájdalommentes –, a televíziók nézettségének mérésére is, ennél több, ennél erősebb állami beavatkozást nem bírna el élve a tv-s piac. Ennek egyik oka, hogy ez a terület a raklapnyi állami hirdetés miatt már így is torz. Ha jól megnézzük, az RTL-en és a szórakoztató csatornákon kívül a nézettség csak a szükséges rosszat jelenti. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kormányhoz kötött vagy a kormányhoz kötődő televízióknál semmilyen következménye nincs annak, ha csak néhány ezren nézik. Szakemberek többsége szerint a váltás oka az információk és adatok szorosabb ellenőrzése, illetve az évekkel ezelőtt nyereségessé vált kutatási terület megszerzése lehet.

Részletek ez e heti HVG-ben.