„Azt hiszem, ennél még egy rablógyilkossággal vádolt embernek is több jár…” – írja Kerényi Miklós Gábor abban a dokumentumban, amiben a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját pályázza meg. Kerényi hosszan ír a Lőrinczy György – a jelenlegi főigazgató, aki kirúgta Kerényit – és közte lévő konfliktusról helyzetelemzésében, csalódott a korábbi művészeti vezető, ahogyan arról is hosszan ír, ő művészeti vezetőként milyen eredményeket ért el. Egy helyen például azt írja:

a jelenlegi bel- és külföldi kapcsolatok nagy része elsősorban hozzám kapcsolható.

Kerényi a Metoo-kampány idején keveredett zaklatási botrányba, az Operettszínház április végén rúgta ki a volt művészeti vezetőt. Kirúgása után Kerényi „Áldozatok” címmel reagált az esetre, azt írta, szerinte azért rúgták ki, mert hosszú hónapok után a nyilvánosság elé lépett, és reagált a szerinte „alaptalan rágalmakra” (Maros Ákos színész névvel és arccal elmondta, Kerényi vállfával elverte a fenekét).

Kerényi most is beszélt a Metoo-botrányról, skandalumnak nevezi a botrányt, ahol a színházi vizsgálat semmilyen vádat igazoló tényt nem talált vele kapcsolatban.

Belekeveredni látszottam abba a #Metoo skandalumba, ami végigsöpört a világon, de ez egyrészt ellenfeleim, és ellenségeim (akik mindenütt vannak) próbálkozása volt, hogy esetleges valóban felróható hibáim felnagyítsák.

Másrészt szerinte az egész Lőrinczy mesterkedése volt ellene, hogy 28 évnyi barátság után hatalomvágyból megpróbálja megsemmisíteni őt. Kerényiről egy hete írtuk meg, megpályázza az Operettszínház főigazgatói posztját. A zaklatási botrányba keveredett Kero akkor azt írta, nem tehet másként, majd hozzátette, biztos sokakat meglep ezzel a döntésével.

Azért pályázik, állítja, mert lépnie kell a színház érdekébe, amely „komoly nemzeti érték, amelynek elért eredményeit nem szabad ilyen tempóban szétzilálni”. Fél oldalon keresztül sorolja, kik iránt érez felelősséget, a magyar és külföldi nézők iránt, az operett műfaj iránt.

Felelősséget érzek, mint Kossuth-díjas, Kiváló művész alkotó Magyarország művészeti életéért, a rólunk bel- és külföldön kialakított képért, tulajdonképpen az országimázsért.

Évadonként összességében 500-550 előadást tervez, leírja műsorstruktúráját is a 2021/22-es évadig, szerinte a felvázoltak létrehozható előadások. „Puffogtathatnék rengeteg darabcímet, ötletet, de én úgy gondolom, csak olyat érdemes írni, amelynek a lehetősége ma valóban fennáll.” Kero ezen kívül erőteljesen megjelenne a sajtóban az Operettszínházzal, elindítana egy Twitter-fiókot is, a Facebook-oldalra játékokat fejlesztene, valamint mobilappot is csinálna.

Az ajánlásairól Kero azt írja, felhasználta az öt évvel ezelőtt kapott ajánlásokat is, csak hát azóta zaklatási botrányba keveredett. Nem véletlenül állította azt Kálmán Imre lánya, hogy Kero hazudik, Kálmán Yvonne ma már nem támogatja, gyakorlatilag visszavonta a 2013-as ajánlását, amikor azt írta, ma már nem támogatja, ne használja a Kálmán nevet. Operettszínházi művészek és munkatársak szerint Kero pályázata nem több mint egy sértett ember nyugalomkeresése.

Kero nyughatatlan lelke megnyugvást keres, sokan megsértették őt, elégtételt akar venni – mondta egyikük.

Kerényi pályázatának a címe „Újrakezdve”, a Fideliónak azt mondta, azért pályázott, mert azt látta, hogy „ez szükséges, a színház Lőrinczy György vezetése alatt rossz irányba tart. Problematikusnak látom a következő évad programját, 42-szer kiadja a házat egy magánirodának, amire húsz éve nem volt példa. Nincs új magyar bemutató a nagyszínpadon már negyedik éve, és azt nyilatkozza, hogy nem akar művészeti vezetőt, mert egyedül szeretné vezetni a színházat minden téren.”

A Színház.org szerint a posztra Kerényi és a jelenleg is főigazgató Lőrinczy mellett Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Szabó P. Szilveszter színművész, a Budapesti Operettszínház tagja közösen, valamint Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető pályázik.

Az Emmi korábbi tájékoztatása szerint a Budapesti Operettszínház leendő főigazgatójának feladatai közé tartozik többek között évadonként legalább 450 előadás megtartása és a 300 ezres fizető nézőszám elérése, a klasszikus nemzeti operettrepertoár rendszeres bemutatása és színen tartása, valamint évadonként legalább egy új magyar zenés mű bemutatása.