A történelmi hagyományokat állítja vissza a kormány, amikor létrehozza a közigazgatási bíróságokat. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a következő részleteket árulta el:

• a bíróságokat szabályozó törvényt még idén elfogadják,
• a törvényszékek 8 magyar városban 2020 januárjában kezdhetik meg munkájukat, az október végén derül ki, melyek lesznek ezek a városok
• az alkotmányban biztosított bírói jogállás egységes marad, minden bírót megillet majd,
• automatikusan veszik majd át a közigazgatási ügyeket eddig tárgyaló bírókat az új törvényszékre,
• a közigazgatási felső bíróság Esztergomban lesz, ide kell járni tehát a fellebbezésekkel, az építkezésben az önkormányzatot a kormány segíteni fogja,
• az igazságügyi miniszternél lesz a külső felügyelet (tehát nem Handó Tündénél),
• utóbbit azzal védte, hogy a német és az osztrák állam is így felügyeli a bíróságait.

Gulyás visszatért a Sargentini-jelentésre, hogy "politikai vádiratnak" nevezze azt. Arra nem tért ki, hogy ez mennyire pontos megfogalmazás: az Európai Parlament egyfajta ügyészségként működött, és a bírósági szakaszba utalta az ügyet, az Európai Tanácsban. Ott a magyar kormány közvetlenül képviselteti magát.

A miniszter kitért a hajléktalanellátásra, szerinte Budapesten több hely van, mint hajléktalan. Készülnek a télre és a nyáron elfogadott új törvény betartatására, amely szerint nem lehet életvitelszerűen az utcán élni. Gulyás szerint az aluljárókat megtisztítják, és csak akkor lépnek fel a hajléktalanokkal szemben, ha rendőri felszólítás ellenére sem hagynak fel a hajléktalansággal.

Újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás arról beszélt, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékkal, a lakásáfa pedig az eredeti terveknek megfelelően csak jövő év végéig marad kedvezményes kulcsú. A paksi hitelszerződést nem akarják módosítani, de ahhoz amúgy is Európai Bizottsági jóváhagyás kellene. Azért költ az állam 3 milliárdot egy topolyai csarnokra – melyet Orbán Viktor avat fel ma –, mert "15 millió magyarból indul ki a kormány". Gulyás azt mondta, nem volt olyan kormányzati előterjesztés, amely 450 milliárd forintos uniós pénzelvonásról szólt, szerinte nincs is ilyen veszély.

Ellentétben más európai államokkal, mi nem gondoljuk, hogy Oroszország ma közvetlen fenyegetést jelent, mondja Gulyás Gergely. Ezért sem baj, hogy Paks II. ügyében együttműködünk Oroszországgal. Nem értünk egyet az orosz szankciók bevezetésével és fenntartásával sem.

A Századvég-ügyről is kérdezték, mire Gulyás visszakérdezett: mi köze van a kormánynak ehhez? A volt Századvég-vezér Szalay-Bobrovniczky Kristóf minden tevékenységét felfüggesztette az alapítványban, amióta londoni nagyköve tlett. Az alapítvány olyan döntést hozott, amilyet akart, ha épp a kormányt akarja támogatni, hát tegye azt. A kormány nem avatkozik bele a Századvég ügyeibe.

Nem, nem aggályos a miniszterelnöki magánrepülés, tért vissza a luxusrepülőzésre Gulyás, mert a Vidi elnöke meghívta a miniszterelnököt, "életszerűtlen ilyen morális elveket számon kérni a miniszterelnökön". A 2010-es pofátlan végkielégítésekről (amelyek jogszerűek, de erkölcstelenek voltak) annyit mond, ez a kérdés nem függetleníthető attól, hogy az adott, érintett kormány (azaz a 2010 előtti Gyurcsány-, majd Bajnai-kormány) milyen teljesítményt nyújtott - Gulyás Gergely szerint tehát egy gazdaságilag sikeres kormány többet engedhet meg magának erkölcsi téren, mint egy sikertelen.