Műveleti területeken illetve az illegális migráció okozta kihívások miatt biometrikus adatgyűjtésbe kezd a Magyar Honvédség - írja a Magyar Idők. A lap a Jogalappal.hu-ra és egy törvénymódosító javaslatra hivatkozik, amely szerint

az egyénfüggő adatokat ezentúl a műveleti területen megjelenő, a honvédség erőit támogató, azzal szemben álló vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyek, valamint a szemben álló katonai erők tagjai esetében kezelhetik majd.

A Magyar Honvédség mint feldolgozó vesz részt az adatgyűjtésben, az adatkezelő a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) lesz. A törvényben meghatározott feladatok és műveletek végrehajtása során a KNBSZ ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS-mintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet is vehet egyes személyektől. Az adatokat a rögzítéstől számított ötven évig megőrzik, elhunyt személy esetében pedig csak akkor törlik, ha már semmilyen célra nem használható fel.

A lap szerint ezeket az adatokat továbbíthatják olyan országoknak, amelyekkel Magyarország nemzetközi adatvédelmi szerződést kötött, valamint a hazai rendőri, idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak is.

A javaslat indoklása szerint a biometrikus adatgyűjtést és az adatok megosztását a NATO lisszaboni csúcsértekezletén szorgalmazták a résztvevők.

A biometrikus eszközök alkalmazásával kapcsolatos feladatrendszert a szövetségi vállalások fokozódása mellett az illegális migráció megjelenése hozta újra felszínre. (…) Az illegális migráció több olyan országból indul ki, amely országokból érkező személyekre vonatkozóan a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezen adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetők lennének azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan vagy illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené az esetleges terrorcselekmények megelőzését is

– olvasható az indoklásban.

A feladat végrehajtása a javaslat szerint szorosan összefügg az egységes katonai felderítő rendszerrel, illetve annak a Zrínyi 2026 program keretében történő fejlesztésével. Egy másik módosuló szabály szerint honvédségi objektumokba történő be- és kilépők adatait 15 éven keresztül tartanák nyilván, hasonlóan a fegyelmi információs rendszerben szereplő adatokhoz.