Nem kell azoknak a diákoknak sem a kardjukba dőlniük, akiknek az általános felvételi eljárás során nem sikerült első nekifutásra bekerülniük valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a pótfelvételin jó esélyük van ugyanis beiratkozni valamelyik egyetemre, akárcsak azoknak, akik tavasszal nem jelentkeztek a felsőoktatásba, de azóta meggondolták magukat. Azok közül, akik az első körben nem szerezték meg a szükséges pontszámot, évente 7-8 ezren kísérlik meg a reményfutamból a felsőoktatásba jutást, s nagy részüknek ez sikerül is.
Nem mindenki jelentkezik továbbtanulásra az általános felvételin be nem jutottak közül, ami a pénzzel lehet összefüggésben. Pótfelvételin ugyanis csak tandíjas helyre lehet bekerülni, amit nem mindenki képes vállalni. Tavaly két kivételt tettek e szabály alól: állami támogatású képzésre lehetett jelentkezni a kormánykedvenc Nemzeti Közszolgálati Egyetem néhány szakára, s mesterszakos ápoló képzésre. Ha valaki nem ezek közül szeretne választani, akkor a zsebébe kell nyúlnia. Mégpedig gyakran elég mélyen, hiszen a legolcsóbb oktatásért is ki kell fizetni szemeszterenként 150 ezer forintot, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kommunikáció szak kivételével legalább 300 ezer forintot kell kipengetni tanfélévenként. A kormány ajánlja ugyan a diákhitelt a leendő hallgatóknak, ám azt aránylag kevesen veszik igénybe, tartva a visszafizetési nehézségektől. Így akinek a szülei nem tudják finanszírozni a tanulmányait, az vagy vár a következő felvételiig, amikor állami támogatású helyre lehet esélye, vagy a tanulmányai mellett munkát vállal.
felvi.hu
Nehéz megmagyarázni, hogy a pótfelvételire jelentkező diákoknak általában miért csak a kétharmada jut be a választott helyre. Leginkább arra kell ugyanis odafigyelniük, hogy jól válasszák meg a leendő tanulmányaik helyét, mert pótfelvételre csak egy intézmény egy szakára jelentkezhetnek. Ezért alaposan meg kell nézniük, hogy az a pontszám, amit elértek, hová elegendő. A szabály szerint pótfelvételin annál alacsonyabb pontszámmal nem lehet bejutni, mint ahányat az általános eljárásban a költségtérítéses képzésre minimálisként megállapítottak. Ugyanakkor az egyes intézmények megemelhetik a pótfelvételik minimális ponthatárát. Az egyetemek elmondása szerint a középiskolai szövegértési gyakorlatok nem kielégítő voltát jelzi, hogy sok diák azért sikertelen a pótfelvételin, mert egyszerűen olyan szakra jelentkezik, ahol az általános felvételin magasabb volt a minimális pontszám, mint amennyit ő megszerzett.
A tavalyi pótfelvételin is voltak kirívóan magas pontszámok, ám ezeknek általában egyszerű okuk volt. A Budapesti Metropolitan Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán 480 pont kellett a pótbejutáshoz, de árnyalja a képet, hogy egyetlen jelentkező volt rá, és ő be is került. Több helyütt is előfordult, hogy magas pontszám mögött egy felvételiző áll.
Stiller Ákos
A pótlólag felvettek döntően nagy részének elég volt elérnie az általános eljárás tandíjas képzéséhez előírt minimális pontszámot. Ez általában nem volt túl magas, sok egyetemen és szakon megelégednek ugyanis a 280 ponttal. Ez még olyan, népszerű szakokon is gyakorlat, mint a jogászok: a Szegedi Tudományegyetemen tavaly például 281 pont kellett hozzá. A Pannon Egyetem emberi erőforrás szakára sem kellett több 280 pontnál.
A pótfelvételin egyébként általában azok a szakok népszerűek, mint az általános eljárásban. Több mint 2700 meghirdetés volt, ez mintegy 300 szakot fedett le a mesterképzéssel együtt, ennek valamivel kevesebb mint a fele volt az alap- és osztatlan képzés. Tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkeztek a legtöbben a pótfelvételin, több mint hatszázan, a kétharmaduknak sikerült is. A szintén nagyon népszerű jogászképzés mellett főleg a gazdasági szakok voltak népszerűek (a kereskedelem és marketing, a turizmus és vendéglátás, az emberi erőforrás, illetve a pénzügy és számvitel). Az informatikai és műszaki szakokra már kevesebben kívánkoztak, de azért programtervező informatikusnak és gépészmérnöknek még száznál több diákot vettek fel. Természettudóssá viszont éppúgy nagyon kevesen szerettek volna válni a pótfelvételire jelentkezés tanúsága szerint, mint tapasztalható volt az általános felvételin: a legtöbb diákot, 43-at biológia szakon fogadták. Meglepő viszont a tanári szakra pótfelvételizettek és felvettek adata: a testnevelés–történelem szakot írták be a legtöbben, de csak négyen, s egyikük sem ütötte meg a kívánt szintet.
felvi.hu
Évek óta vannak olyan intézmények, amelyek ráhajtanak a pótfelvételizőkre, hogy új diákokra tegyenek szert. Ezek inkább vidéki egyetemek, a nagyobb budapestiek nyilván fel tudják tölteni a férőhelyeiket a normál felvételi eljárásban is. Több mint négyszáz „második körös” diák került tavaly a Pécsi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre, de háromszáz felett volt a Szegedi Tudományegyetemre és a győri Széchenyi István Egyetemre felvettek száma is. A fővárosban a Budapesti Gazdasági Egyetemnek sikerült több mint négyszáz diákot megnyernie, az ELTE-nek pont háromszáz diák jutott. A kisebb intézmények közül jól szerepelt a Budapesti Metropolitan Egyetem, több mint kétszáz új hallgatóval, illetve a Kodolányi János Főiskola, ahová másfél száznál is több diák került be.
Egyes nagyobb budapesti egyetemek azonban nem fektettek sok energiát a pótfelvételibe, a Semmelweis Egyetem ily módon például mindössze 13 diákot fogadott. A gazdasági szakok népszerűsége ellenére csak 44 pótfelvételis diák kezdhet szeptemberben a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol persze már a tandíjas helyekre is magasak voltak a pontszámok a normál eljárásban.
Az idei pótfelvételire már a múlt hét csütörtökétől lehet nevezni, s augusztus 6-a a jelentkezés határideje. A jelentkezési lapot elektronikus formában az E-felvételi felületén kell kitölteni, és a határidőig vagy az ügyfélkapun keresztül elküldve hitelesíteni, vagy kinyomtatva és aláírva postára adni az Oktatási Hivatalnak.
