Anyának lenni nem könnyű, mert ha az lenne, a férfiak csinálnák – ezt az életbölcsességet, ha saját kútfőből esetleg nem, a Mamma Mia 2 egyik aranyköpéséből biztosan tudjuk. De valószínűleg apának lenni sem könnyű, mert a férfiak azt sem nagyon csinálják: Magyarország rovatunk cikke szerint a negyven év alatti felnőtt magyar férfiak 70 százalékának nincs gyereke. S noha a macsó fideszes retorika divatos eleme kizárólag a nőket hibáztatni a romló demográfiai mutatókért, az érintett korcsoportokban mind a gyerektelenek, mind pedig a szinglik között több a férfi, mint a nő. Ráadásul az egyedülállók egymásra találására csekély az esély, hiszen a hajadonok többsége a magasan iskolázott városi körökből kerül ki, az agglegények zöme viszont jellemzően az alacsonyabban képzettek és a kisebb településeken élők közül.
Egyebek közt az ilyen társadalmi és demográfiai folyamatok és a nemek közötti egyenlőtlenségek tanulmányozására szolgálnak a genderszakok, amelyeket agyament kultúrharca újabb célpontjaként épp beszántani készül az Orbán-kormány. Ez már a saját tábora egy részének is sok, a cikkünkben idézett egyik vélemény szerint itt az ideje, hogy a „nemzeti keresztény konzervatív” értelmiség megvédje a kormányt saját döntéseitől. Az elmúlt hetek leszámolási kísérleteiből kiindulva nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk, mire számíthat, aki megfogalmazta és osztja a fenti álláspontot; publicistánk szabadon szárnyaló fantáziáját inkább az mozgatta meg, hogy a betiltás ötlete vajon melyik sztahanovista fejéből és milyen megfontolásból pattant ki – az eredményről a Vélemények rovatban olvashatnak.
A kultúrharc már évekkel ezelőtt elkezdődött a külföldi könyvvásárokon – emlékeztet a Szellem rovatunkban nyilatkozó Terézia Mora, de míg eleinte sunyi árukapcsolással igyekeztek eladni a kurzusportékát a művelt közönségnek, most harsány magabiztossággal próbálják maguk mellé állítani a nem olvasó többséget. Esterházy fordítója interjúnkban mesél az egyik novelláját ihlető vasutasról is, akit úgy csúfoltak, „az intelligens”, mert nem volt rest olvasni, gondolkodni, emellett még maratoni futó is volt.
Mészáros Lőrinc gázszerelőnek nem kell rettegnie ilyen gyanús ragadványnévtől, ezzel szemben a Valami Amerika gengszterfőnökének megszólítását régóta kiérdemelné. Aki, mint tudjuk, azért Bala, mert az övé a fél Balaton. Sőt a felcsúti nemzeti oligarcha immár Nagyon Bala, hiszen, mint címlapsztorinkból kiderül, az Orbán Ráhel nevével informálisan egybeforrt állami turisztikai agytröszt azon ügyködik, hogy a balatoni régió népszerűségéből származó profit jelentős részét Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeihez csatornázza.
Nem csupán a Balatonon, hanem más vizeken is pörög a Mészáros-birodalom, két hét alatt három, összesen ötmilliárdos tendergyőzelem is landolt a volt felcsúti polgármester cégénél az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól – erről a Gazdaság rovatban olvashatnak szaftos részleteket. Némi vigaszul a Szellem rovat viszont egy olyan, víz alatti paradicsomba kalauzol, amit lerohannak ugyan a zenét, a békét, a szépséget és a boldogságot gyűlölő kék mufurcok, ám a Sárga tengeralattjáró fedélzetén érkező Beatles-tagok szembeszállnak velük, és győzedelmeskednek felettük. S mindehhez az aláfestést Bors őrmester Magányos Szívek Klubjának zenekara szolgáltatja.
JAKUS IBOLYA
felelős szerkesztő
