Az Európai Unió és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek – ez a fő megállapítása a Political Capital és partnerei – Adam Lelonek, Grigorij Mesežnikov, Jonáš Syrovátka, Nikos Štěpánek – a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával megvalósuló projektnek. A közreműködők a V4 országaiban vizsgálták az európai parlamenti választásba történő orosz beavatkozási kísérleteket.

A szakértők szerint okunk van feltételezni, hogy Oroszországnak mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban. Bár hatékonyabb, ha oroszbarát kormányok egy csoportja befolyásolja az Európai Unió Tanácsának munkáját, Moszkvának mégis előnyére válhat, ha felerősíti saját hangját az EP-ben, és azt az illúziót kelti, hogy komoly kihatása volt a voksolás eredményére.

A Kreml által finanszírozott média (RT, Sputnik) alapvetően a Nyugat (USA, NATO) hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot. Az angol nyelvű változataikon talált narratívák azonban figyelemre méltóan egységesek, ami arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában a Kreml igyekszik meggyőzni a hallgatóságot saját igazáról. Azt azonban nem nehéz észrevenni, hogy az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Európai Unió ellen. Ez arra utal, hogy

Moszkvának viszonylag érdektelen az EP-választás.

Mikor azonban az RT és a Sputnik mégis uniós témákkal foglalkozik, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik. A helyi portálok „kedvenc” témakörei változóak: a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak, míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább a Nyugat-ellenes üzenetekkel foglalkozik. Az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni ideológiai okokból. Ez az egybeesés vezet lényegében a hivatalos Kreml által pénzelt médiumok és a helyi dezinformációs portálok narratíváinak közeledéséhez.

Nálunk elég a közmédia

A tanulmány szerint Magyarország helyzete ebből a szempontból is különleges, mert hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol a kormány saját dezinformációit egy központi konglomerátumon, a KESMA-n át terjeszti. Sok kisebb oroszbarát portál ezért meg is szűnt, az oroszbarát üzeneteket – vagy olyan véleményeket, melyek megegyeznek az orosz érdekekkel – maguk a kormányzati lapok terjesztik, köztük az állami televízió is.

AFP / Alexander Zemlianichenko

Fontos, hogy az EU-ellenes üzeneteket gyakran kombinálják a sokkal erősebben jelen levő Nyugat-ellenes narratívákkal. A Kreml az EU-t a nemzetközi színtéren az Egyesült Államok meghosszabbított karjának tekinti, ami egy újabb ok számára az integráció gyengítésére. Ennek köszönhetően az Egyesült Államokat, a NATO-t, a Nyugat-barát politikusokat és a nyugati demokratikus normákat közvetlenül támadó dezinformációra az európaiak általános politikai orientációját megváltoztatni kívánó tevékenységként tekinthetünk, aminek kihatása lehet az EP-választások eredményére is: a Nyugat-ellenes narratívák szintén az euroszkeptikus erők üzeneteit közvetítik (például ők az egyetlen megoldás az Oroszország elleni háború megkerülésére).

A tanulmány szerint összességében kijelenthetjük, hogy az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők (akiknek többsége inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek) sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát narratívák terjesztésében, mint maga a Kreml. Moszkva ezzel teljes mértékben elégedett lehet, mivel narratívái így nemcsak hogy elérik az európai lakosságot, de ily módon még nagyobb is lehet a hatásuk.