Ahogy azt korábban megírtuk, az aláírásgyűjtéses ügyet a Momentum kezdeményezte, szerintük ugyanis nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz aktivistái Orbán Viktor programjának támogatására, vagy az EP-választásokon való induláshoz gyűjtöttek aláírást.

A párt a bírósághoz fordult, miután a Fővárosi Választási Bizottság, majd a Nemzeti Választási Bizottság akkori határozata szerint minden rendben volt. A panasz nyomán a Kúria a Nemzeti Választási Bizottságot felülbírálva elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t, mert megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

Ez ellen azonban a Fidesz alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és nyert: a május 7-i Ab-határozat szerint a Kúria elmulasztotta meghallgatni a bepanaszolt pártot, továbbá olyan követelményt szabott meg, amit a törvény nem ismer.

A Kúria ezek után az Ab-ra hivatkozva azt mondta ki, hogy a Fidesz „a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel nem követett el jogsértést”. Ez ellen viszont a Momentum adott be alkotmányjogi panaszt, és az Ab-nál ő is győzött: a testület ezúttal azért semmisítette meg a Kúria döntését, mert az érdemi mérlegelés nélkül, pusztán az Ab-ra hivatkozva változtatta meg a véleményét, de úgy, hogy a döntés és az indoklás között ellentmondás maradt.

Harmadik nekifutásra a Kúria azt mondta: „a jelölő szervezet támogatását kifejező aláírásgyűjtés általában véve nem jogsértő, megengedett, csak a választópolgárnak pontosan tudnia kell, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. … A Kúria tehát a véleménynyilvánítás szabadságának lényeges magjaként tiszteletben tartja a jelölő szervezetek és a választópolgárok közötti szabad politikai kommunikáció tartalmát, azonban e tevékenység – annak módja miatt – addig élvezi a véleménynyilvánításhoz való jog alkotmányos védelmét, amíg jogszerűtlensége okán nem akadályozza a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvnek, mint alkotmányos értéknek az érvényesülését. Ellenkező esetben, ahogy az jelen ügyben is megállapítható, a Kúria által megállapított jogsértés a véleménynyilvánításhoz való jog szükséges és arányos korlátozásának minősül.” Rámutatott a Kúria arra, hogy jelen ügyben egyszeri esetet vizsgálva állapított meg jogsértést, azt az aktivisták magatartásához kötötte, az ellentmondásos tájékoztatásuk miatt. A jogsértés megállapítása további jogkövetkezmények (bírság, eltiltás) alkalmazása nélkül csupán jelzés értékű döntésnek minősül.

Ezután megint a Fidesz tiltakozott, hivatkozva egyebek közt az állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságára, és az alkotmánybírák megint igazat adtak neki.: „A Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás és azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést hozott. Az újabb végzése túllépte a rendes bíróságok hatáskörét, önkényes, visszaélés a bírói függetlenséggel, ezért megsértette a … tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot”. A főbírák az alkotmánybírák szerint tévesen értelmezték a rosszhiszeműség fogalmát, s „meg sem kísérelték az ellentmondásos válaszok rosszhiszeműségét igazolni”, amikor az aktivisták nyilatkozatait értékelték. Ráadásul nem a Fidesz által megadott e-mail-címen keresték a pártot, ezért a korábban előírt megkérdezés formálissá vált.

Most tehát negyedszer is a Kúrián a sor, mert az Ab továbbra sem a vitatott ügyben dönt, ez a rendes bíróság joga, ő csak azt állapítja meg, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”. A Kúria hatáskörét az Ab nem veheti el, „mindaddig azonban, amíg az érdemi döntés nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság –megfelelő indítvány esetén – szintén hatáskörén alapuló kötelessége folytán nem tekinthet el annak megsemmisítésétől”.

A döntés majdnem egyhangú volt, egyedül Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró nem értett egyet vele.

A ma is érvényes 2011-es alkotmánybírósági törvény egyik nagy vívmányának tekintette sok jogász, hogy az Alkotmánybíróság széles körben jogot kapott jogszabályokon kívül bírói ítéletek megsemmisítésére is. A tapasztalat szerint azonban presztizsvita is kialakulhat a rendes bírósági rendszer legfelső szerve és az Alaptörvény őrei között. Emlékezetes: 2018-ban a külföldi levélszavazatok megszámolása kapcsán azt mondta Orbán Viktor sajtófőnöke a Fidesz számára kedvezőtlen kúriai döntés után, hogy “a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.”

Darák Péter kúriai elnök megbízatása csak másfél év múlva jár le, tehát még biztonságban van. De egyre nagyobb békát kell lenyelnie, és megjósolhatatlan, mi lesz a negyedik kúriai döntés a vitatott ügyben, illetve hány menet van még hátra az Ab-Kúria meccsből.