Először hallgatják meg Magyarországot a hetes cikk szerinti eljárásban a tagországok miniszterei.
„Európai vagyok, mert magyar vagyok. Ha nem lennék magyar, akkor európai sem tudnék lenni” – saját Twitter-oldala szerint ezzel az Orbán Viktor-idézettel a fejében készül a magyar kormány brüsszeli meghallgatására Varga Judit.
"I am European because I am Hungarian. If I weren’t Hungarian, I couldn’t be European either." The words of PM #Orban echo in my mind when boarding my plane to the #GAC in #BXL tomorrow.
— Judit Varga (@JuditVarga_EU) September 15, 2019
Az igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának hétfői ülésén vesz részt, ahol a Sargentini-jelentés elfogadása után először kerül sor a magyar kabinet hivatalos meghallgatására. A tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei arról várnak beszámolót, mit tett Magyarország azért, hogy betartsa az Európai Unió alapértékeit, Varga Judit pedig bemutatja a kormány álláspontját és a kérdésekre is válaszol.
Hazánk egyébként írásban is megküldte reakcióját az Európai Parlament kritikáira, de a dokumentumot a Tanács nem hozta nyilvánosságra. A jelenlegi állás szerint a meghallgatást sem közvetítik.
Attól sem kell tartani, hogy az ülésnek belátható időn belül következményei lesznek, hiszen a miniszterek az elhangzottak alapján egy későbbi alkalommal csak azt fogják megállapítani, hogy fennáll-e az alapértékek megsértésének veszélye. Ehhez a tagok négyötödének egyetértése szükséges. Ha igennel szavaznak, akkor egyelőre csak ajánlásokat tesznek az érintett tagállamnak. A folyamatnak ráadásul nincs határideje, ezért gyakorlatilag bármeddig elhúzódhat.
Kovács Zoltán államtitkár mindenesetre a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott a meghallgatással kapcsolatban: az uniós tagállamok kormányaiban vannak bevándorláspárti erők, amelyek bosszút akarnak állni Magyarországon.
A hetes cikk szerinti eljárás megindításáról Judith Sargentini jelentése alapján tavaly szeptemberben szavaztak az Európai Parlament képviselői. Az azóta eltelt egy évben sem az osztrák, sem a román elnökség nem foglalkozott a témával, de az európai parlamenti választások és az új bizottság alakítása miatt sem jutott rá idő.
A meghallgatást most az Európai Unió soros elnökségét betöltő finnek kezdeményezték, akik már korábban elmondták, hogy a jogállamiság betartását tartják egyik fő célkitűzésüknek. A hétfői ülésen ezért arról a javaslatukról is szó lesz majd, hogy a demokratikus alapértékek betartásához kössék majd az uniós támogatások kifizetését. A magyar kormány az utóbbi időkben ezért többször is támadta a finn kormányt.
A jogállamiságot azonban nemcsak a finnek tartják fontosnak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke korábban például arról beszélt, hogy létrehozna egy új mechanizmust, amely segítségével jobban számon lehetne kérni a tagállamokon a demokratikus alapértékeket.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
