Több mint egy hete javasolta elnöknek az Európai Bizottság, de csak most beszélt először a nyilvánosság előtt Ursula von der Leyen. A német védelmi minisztert a Momentum két EP-képviselőjét is a soraiban tudó liberális Renew Europe frakciója hallgatta meg, a másfél órás beszámolóból pedig hamar kiderült, hogy a politikus tervei között sok olyan pont szerepel, aminek nem feltétlenül örül majd a magyar kormány.

Egy dolog biztos: Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcstalálkozóján minden megtett, hogy megakadályozza Manfred Weber, majd Frans Timmermans kinevezését, amihez sikeresen használta fel a Visegrádi Négyeket ellenállását a szociáldemokrata jelölttel szemben. Nem is tehetett volna másként, hiszen a szociáldemokrata politikus – akit egyébként végül alelnöknek jelöltek – az elmúlt öt évben elkötelezett híve volt a jogállamiságnak, és többször is felszólalt a magyar miniszterelnök ellen.

Kifejtette, mire készül

AFP / NurPhoto / Emmanuele Contini

A V4-ek azért is tartották elfogadhatónak Ursula von der Leyent, mert sem védelmi miniszterként, sem pedig előtte nem szólalt meg jogállamisági témákban. (Annak ellenére is kiálltak mellette, hogy a politikus szó szerint Európai Egyesült Államokat akar, nyíltan kritizálta a magyar kormányt a 2015-ös röszkei fellépés miatt, sőt családjába befogadott egy szíriai menekültet is.) Ennek most vége, hiszen több mint kétórás meghallgatásán a jelölt többször is kitért a jogállamiság kérdésére, sőt arról is beszámolt, mire készült a bizottság élén.

Figyelni és lépni, ha kell

„Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve a jogállamiság, hiszen az EU éppen a második világháborúban tapasztalt borzalmakra való válaszként jött létre” – mondta von der Leyen.

A bizottság elnökjelölt a következő ötletet vázolta fel: olyan átlátható mechanizmust hozna létre, amivel folyamatosan lehetne monitorozni a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Ebbe az is beletartozna, hogy rendszeres jelentést kellene készíteni az Európai Bizottság számára. Von der Leyen szerint ezzel erősebb felhatalmazásuk is lenne és zökkenőmentesebb lenne az egész folyamat, amivel a konfliktusokat is el lehetne kerülni. (Bár nem mondta ki, ezzel valószínűleg a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni problémákra utalt.)

„Egyikünk sem tökéletes, ezért kell tudnunk, mi történik” – magyarázta, majd később a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin kérdésére azt is elmondta, hogy az Európai Bíróság a legmegfelelőbb eszköz a jogállamiság betartása melletti harcban. Arra is utalt, hogy mindent meg kell tenni, hogy a bíróság ítéleteit betartsák a tagállamok.

Arra a holland kérdésre, hogy szigorúbb lesz-e a következő Európai Bizottság a jogállamiság kérdésében, mint az előző, von der Leyen egy szóval válaszolt: igen.

Kell valaki Trócsányi mellé

Von der Leyen még egy nagyon fontos bejelentést tett, ami hatással lehet Magyarországra: ha az Európai Parlament felhatalmazását is megkapja, akkor

olyan bizottságot akar, ahol fele-fele a nők és a férfiak aránya.

Ezért arra kér majd minden tagállamot, hogy két jelöltet nevezzen meg az Európai Bizottságba, egy nőt és egy férfit. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktornak Trócsányi László mellé egy nőt is találnia kellene. Így Deutsch Tamással szemben felértékelődhet Győri Enikő szerepe, akinek B-tervként szintén felmerült már a neve.

Okozhat még fejtörést Orbánnak

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Migráció kérdésében von der Leyen nem feltétlenül keveredik majd vitába a magyar kormánnyal. A politikus átfogó megoldást akar és megteremtené a migráció pontos definícióját, többek között azt is, hogy mi a legális és mi az illegális migráció. Miközben a schengeni határokat nyitva tartaná, a külső határok védelmét létfontosságúnak tartja, amihez a határvédelmi ügynökséget (ismertebb nevén Frontexet) tartja a legjobb megoldásnak.

Von der Leyen az egyik legfontosabb feladatának a klímaváltozás elleni harcot nevezte meg. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy Európa legyen az egyik első kontinens, amely klímasemleges lehet. Ehhez viszont segíteni kell azokat az országokat, akiknek nehezebb az átmenet. (Arra nem tért ki, hogy Csehországgal és Lengyelországgal közösen Magyarország is megvétózta az uniós javaslatot, hogy a tagállamok 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát.) Egy tudósokból álló független bizottságot is felállítana, akik folyamatosan monitoroznák az eredményeket.

A politikus sokkal erősebb fellépést akar a digitalizáció területén is, mert „az EU nagyon lemaradt” más országok mögött a kérdésben. Létrehozna egy kiberbiztonsági szakértőkből álló uniós hálózatot, amely tagjai folyamatos kiképzéseken vennének részt, és amikor szükség lenne rájuk, együtt tudnának fellépni a fenyegetések ellen. Von der Leyen nem tagadta meg védelmi miniszeri munkásságát sem, és kijelentette, hogy Európának sokkal erősebb szerepben kell fellépnie a külföldi partnerek előtt, teljes támogatásáról biztosítva a közös biztonság és védelmi politikát.

Ami Oroszországot illeti, a párbeszéd és az erődemonstráció elegyét tartja megfelelő megoldásnak.

„Oroszország a szomszédunk és mindig is az lesz. A Kreml nem bocsátja meg a gyengeséget, ezért erős pozícióból kell velük tárgyalnunk” – mondta a meghallgatáson von der Leyen. A nemzetközi jog megsértését azonban elfogadhatatlannak tartja, ide sorolta a Krím-félsziget orosz megszállását is.

Nem támogatja viszont a teljes európai hadsereg felállítását „európaiak hadseregét, nem pedig európai hadsereget akar”. Példaként sorolta fel a német és a holland hadsereget, akik sok területen együttműködnek, viszont pontosan tudják, hogy különálló szervezetek. A közös fellépéshez azonban mindig szükség van a nemzeti parlamentek támogatására, hiszen csak ők tudják megmagyarázni a választóiknak, hogy miért van szükség arra, hogy a katonáikat veszélyes helyekre küldjék.

Ursula von der Leyenről a jövő kedden szavaz az Európai Parlament, a képviselők felének plusz egy főnek kell rá szavaznia ahhoz, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A Renew Europe és az Európai Néppárt már közölte, hogy támogatják, a szociáldemokraták és a Zöldek azonban még bizonytalanok és a jelölt meghallgatásától tették függővé a szavazatukat. Ha nemet mondanak, az egész múlt heti megállapodás borul, és az uniós állam- és kormányfőknek új jelöltet kell találniuk.