Schmidt Mária közölte, hogy a család tiltakozása miatt, "bár jogilag semmi akadálya nem volna" nem lesz az Emlékbizottság bélyegein a szociológus és a nemrégiben elhunyt Rajk László.
Bélyegsorozatot tervez a Magyar Posta és a „30 éve szabadon” Emlékbizottság. A döntés értelmében Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Karátson Gábor, Krassó György, Rajk László, Sütő András és Solt Ottilia lettek volna azok, akik a bélyegekre kerülnek.
Néhány napja azonban ifj. Rajk László özvegye, Rajk Judit és Solt Ottilia lánya, Hegedűs Judit levélben közölte, hogy „megtiltja”, hogy néhai férje illetve néhai édesanyja képmása szerepeljen a bélyegíven – írta egy friss Facebook-bejegyzésben Schmidt Mária. Hozzáteszi: jogilag semmi akadálya nem volna annak, hogy ifj. Rajk László és Solt Ottilia fényképe a „tiltás” ellenére szerepeljen a bélyegeken, attól természetesen az Emlékbizottság eláll.
Rajk Judit azt fogalmazta meg tiltakozásában, amely az Élet és Irodalomban jelent meg, hogy Rajk László „szakadatlanul kritizálta az új autokrata rezsim történelemhamisító törekvéseit, a hazugságokat, a karaktergyilkosságokat, melyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja tevékenyen részt vesz.”
Írását azzal zárta Rajk Judit, hogy „Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án. Halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen.
A szociológus Solt Ottilia lánya, Hegedűs Judit pedig azt írta: Édesanyám emléke előtt egyedül az oktatási miniszter által 1997-ben létrehozott „Solt Ottilia-díj” tisztelgett, amelyet az Orbán-kormány indoklás nélkül megszüntetett. Ezért hiteltelennek, álságosnak tartom az Önök emlékbélyeg-akcióját, és benne Édesanyám nevének, képmásának felhasználását a család nevében megtiltom.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
