Ajándéklink létrehozása

Vucsics-közeli üzletember bizniszébe szállt be az MVM Orbánék alatt

A szerb sajtó információi szerint Orbán Vktor és Alekaszandar Vucsics barátsága a gazdaság szintjén is megjelent.

  • HVG
  • MTI

Az energetikától a vasútépítésen át az ingatlanpiacig számos területen összefonódtak a magyar és a szerb politikai vezetéshez közel álló üzleti körök érdekeltségei az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Alekszandar Vucsics korábbi szerb köztársasági elnök közötti szoros politikai együttműködés éveiben – írja az MTI a Nova.rs szerb hírportál csütörtöki cikke alapján. Az írás szerint a két ország gazdasági kapcsolataiból állami vállalatok, kormányközeli üzletemberek és a magyar miniszterelnök családjához kötődő cégek is részesültek.

Az egyik legjelentősebb üzleti kapcsolat az energetikában alakult ki. A magyar állami MVM 2022-ben 33,4 százalékos részesedést vásárolt a Dragoljub Zbiljics szerb üzletember érdekeltségébe tartozó Maneks csoport két vállalatában, az Energotehnika Juzna Backa és az Elektromontaza Kraljevo cégekben. A magyar energetikai vállalat 2025-ben 60 százalékra növelte tulajdonrészét. Az MVM a szerbiai jelenlétének megerősítésével és a további balkáni terjeszkedés lehetőségével indokolta a döntést.

Zbiljics a Szerb Haladó Párthoz (SNS) fűződő kapcsolatairól is ismert. A vállalkozó 2012-ben kezességet vállalt az akkor ellenzékben lévő párt választási kampányának finanszírozására felvett hitelért. A Nova.rs korábbi összesítése szerint cégei 2012 és 2025 között legalább 530 millió euró értékben kaptak állami megbízásokat Szerbiában.

Az MVM 2025-ös éves jelentéséből az is kiderül, hogy a két felvásárolt vállalat bevételének mintegy 75-80 százaléka négy szerb állami energetikai társaságtól származott. A magyar állami vállalat így olyan cégekben szerzett többségi tulajdont, amelyek működése nagyrészt a szerb állami megrendelésektől függ.

Az MVM szerbiai érdekeltsége időközben újabb jelentős állami megrendeléshez jutott. A Nova májusi beszámolója szerint az MVM Juzna Backa vezette konzorcium nyerte el a magyar határtól Újvidékig tervezett kőolajvezeték megépítésére kiírt, mintegy 123 millió euró értékű munkát. A kivitelezésre mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A szerződés szerint az MVM Juzna Backa a munkálatok 43 százalékát végzi el.

Milan Culibrk, a Radar című szerb hetilap szerkesztője a Nova.rs-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy az MVM szerbiai felvásárlása tovább erősítette a két ország politikai vezetéséhez kötődő üzleti körök kapcsolatait. Mint mondta, a magyar állami vállalat többségi tulajdont szerzett, miközben Zbiljic is megtartotta érdekeltségét a szerb állami megrendelésekből jelentős bevételekhez jutó cégekben.

A két ország közötti gazdasági együttműködésből Orbán Viktor családjának egyik vállalkozása is részesült. A Nova.rs a 444.hu cikkét is idézte, amely 2024 szeptemberében belső dokumentumokra és fuvarozók beszámolóira hivatkozva írta meg, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. gánti bányájából 2022-ben és 2023-ban több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez. A szállítmányokat a vasútvonal magyarországi szakaszán használták fel, amelynek kivitelezésében Mészáros Lőrinc érdekeltsége és kínai vállalatok vettek részt.

A 444.hu idén áprilisban arról is beszámolt, hogy a szállított kő minőségével kapcsolatban kifogások merültek fel. A portál által ismertetett belső levelezések és vizsgálati jegyzőkönyvek szerint két laboratórium eltérő eredményre jutott az anyag megfelelőségéről. A Dolomit az esőzések miatt megváltozott anyagösszetétellel magyarázta a különbségeket, de állította, hogy a kő megfelelt a teherbírási és vízáteresztési követelményeknek. A MÁV közlése szerint a beruházás során kizárólag az előírásoknak megfelelő anyagokat építettek be.

A szerbiai ingatlanpiacon Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti érdekeltségei is megjelentek. A Tiborczhoz kötődő Diófa Alapkezelő közvetítésével tizenegy belgrádi prémium irodaház került magyar befektetői érdekeltségbe. A tranzakcióban tanácsadóként közreműködő CBRE 2024 januárjában közölte, hogy az ügylet több mint 122 ezer négyzetméternyi irodaterületet érintett.

A 2023 decemberében közzétett vállalati tájékoztatások szerint a Diófa az Indotek-Investments Alapkezelőtől vette át a Gordiusz Magántőkealap kezelését. Az alap közvetett tulajdonában álltak az ingatlanokat birtokló szerbiai vállalatok.

A Nova.rs összeállítása nemcsak a gazdasági kapcsolatokat vizsgálta, hanem kitért a két ország migrációs együttműködésére is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap elemzésére hivatkozva Szerbia szerepét Orbán Viktor migrációs politikájában Ruandáéhoz hasonlította. Mivel korlátozták a magyarországi menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, sokan a határ szerbiai oldalán rekedtek az úgynevezett tranzitzónában, amely voltaképpen egy szögesdróttal körbevett konténertábor volt. A ruandai hasonlat arra vonatkozik, hogy öt uniós ország – Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia és Németország – külügyminisztere bejelentette, a jövő évtől Ruandában hozna létre kitoloncolási központot.

A magyar menedékjogi szabályozást az Európai Unió Bírósága több alkalommal is elmarasztalta. A testület 2023-ban jogsértőnek találta azt az eljárást, amely a menedékkérőket előzetes belgrádi vagy kijevi nagykövetségi ügyintézésre kötelezte. Egy korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt 2024-ben 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.

A szerbiai politikai hatalomváltás a korábbi kormányhoz kötődő vállalkozások állami szerződéseinek jövőjével kapcsolatban is kérdéseket vet fel, a leendő kormány számos feladata között várhatóan ezek felülvizsgálata is szerepel majd – írta a szerb hírportál.

Hozzászólások