szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Először – egyetlen alkalomra – Károlyi Mihály tette ünnep- és munkaszüneti nappá.

Az egy „kis pesti lármából”, ahogy Kossuth Lajos nevezte egy magánlevélben utólag 1848. március 15-ét, elég tekervényes úton lett végül is hivatalos nemzeti ünnep. Az aktuális hatalmak évtizedeken át mindent elkövettek azért, hogy a 12 pont közzétételének az időpontja ne váljék – Gerő András történész kifejezésével – a modern magyar nemzet „születésnapjává”. Az osztrák abszolutizmus már a tanintézményekben is igyekezett csírájában elfojtani minden patrióta megnyilvánulást: a bécsi kultusztárca 1852 márciusában eltiltotta például a körszakáll viseletétől a magyarországi tanárokat. A tanulóifjúság számára pedig „a régi sebhelyek felszaggatására igen alkalmas” magyar nyakkendő (kokárda) s a „bodros fürtök” viselése lett tilalmas.

1860-ban a diákság mégis megünnepelte március 15-ét, a katonaság azonban tüzet nyitott Pesten a felvonulókra. Szakértők szerint ez az egy halálos áldozatot követelő sortűz tette voltaképpen nemzeti ünneppé a „szívekben” visszamenőleg a forradalom nyitónapját. Arra azonban még várni kellett, hogy a közteherviselés és a jogegyenlőség deklarálásának az évfordulóját törvény is megörökítse Magyarországon. Erre a revolúció kitörésének fél évszázados jubileumán került sor, ám akkor is erősen kompromisszumos formában. A parlament ugyanis nem március idusát nyilvánította nemzeti ünneppé, hanem április 11-ét, a forradalmi törvények király általi szentesítésének a napját. Március 15-e végül is hét évtized múltán lett – Károlyi Mihályék 1919 eleji döntése alapján – „a népszabadság ünnepnapjává”, ha csak egyetlen alkalomra is.

A Horthy-éra kezdetén viszont megint április 11-e minősült a szabadságharc ünnepének. Csupán az 1927. évi XXXI. törvénycikk minősítette „a nemzet kezdettől fogva megnyilvánuló közérzületét követve” immár hosszabb időre közjogi ünneppé március 15-ét. A második világháború után a koalíciós idők parlamentje ugyancsak elkötelezte magát az éppen egy évszázaddal korábban kitört forradalom kanonizálása mellett. Az 1948. évi XXII. törvénycikk leszögezte, hogy a Magyar Köztársaság „1848 nagy hagyományát és szellemét hűségesen megőrzi, s mindennemű elnyomás ellen” következetes harcot folytat.

Ehhez képest három év múlva egy minisztertanácsi rendelet az ünnep előtt rajtaütésszerűen törölte a munkaszüneti napok sorából Petőfiék színre lépésének a dátumát. A szabadságharc kezdő időpontja csak az iskolákban maradt meg tanítási szünnapnak. Az 1950-es évek elején egy miniszteri rendelet azt sem felejtette el rögzíteni, pontosan milyen versekből és prózai művekből kell ezentúl összeállítani a 48-as ünnepségek műsorát (Az ünnep történetét a Horthy- és a Rákosi-korszakban korábban Szegő Iván Miklós történész foglalta össze a HVG-ben).

Az egypártrendszer négy évtizede alatt az alkotmányos jogok kiterjesztésének szimbolikus napja – rövid intermezzót leszámítva – végig munkanapnak számított. A Kádár-féle vezetés 1956 végén kormányrendelettel visszaállította ugyan átmenetileg március 15-e korábbi státusát, a döntést hetekkel később azonban sietve visszavonták. Ünneplés helyett 1957 márciusában inkább ötezer személyt őrizetbe vett a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (A Kádár-korszak március 15–éinek krónikáját részletesen Ungváry Krisztián történész írta meg korábban a HVG-ben). Az 1848-as forradalom kitörésének időpontját csak a rendszerváltás küszöbén nyilvánította újra munkaszüneti nappá az utolsó egypárti kabinet.

(Kiemelt kép: Múzeumkert, március 15-i ünnepség 1947-ben. Fotó: Fortepan / Berkó Pál) 

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak

Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára

Kullancsszakértő: ne dobjuk ki a kiszedett kullancsot!

Kullancsszakértő: ne dobjuk ki a kiszedett kullancsot!

Felfüggesztették a választási csalással gyanúsított jobbikos mentelmi jogát

Felfüggesztették a választási csalással gyanúsított jobbikos mentelmi jogát

Luc Besson 60: A fejvadászok európai nagymestere újabb fordulóponthoz érkezett

Luc Besson 60: A fejvadászok európai nagymestere újabb fordulóponthoz érkezett